Wikipédia

„Békás (Magyarország)” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát: 92.249.143.243 (vita) szerkesztéséről Sellyei lakos szerkesztésére
26. sor:
{{források}}
== További információk ==
{{csonk-dátum|csonk-Veszprém|2005 júliusából}}
'''I. a.)  Történeti leírás, és régészeti örökség.'''
 
Békás községre vonatkozóan nem készült eddig részletes falumonográfia, így a település történetének és régészeti örökségének értékelésekor csak a szórványosan rendelkezésre álló adatok számbavételén túl, a helyszíni szemléken, azaz a terepbejárásokon tapasztaltakra, támaszkodhatunk.
 
'''Történeti leírás.'''
 
Elhelyezkedése:
 
Pápától dél-nyugatra, légvonalban mindössze 10, országúton alig több, mint 13 kilomé-ternyire, Mezőlak és a Marcal-patak által ölel-ve, sík, vizenyős területen, Mihályháza határá­nak szomszédságában helyezkedik el Békás község. Pápáról naponta húsznál több busz szalad át a kis falun, és tucatnyinál több vonat halad el mindkét irányba, az egy kilométerre lévő mezőlaki vasútállomáson.
 
A település etimológiája:
 
Magyar eredetű falunév, mely bizonyára előbb a település mellett elfolyó ér neve volt.Legkorábban egy 1367-es határjárás leírásában még Becas néven említik. Egyes vélemények szerint nevét az itt birtokos Bákási család után nyerte.
 
Településtörténet:
 
Római kori cserépedényt és több Árpád-kori leletet, közte fo­gaskerék és pálcikás díszítésű fazéktöredé­ket találtak a kutatók. A helység a középkortól kezdve a róla nevezett Békási család birtoka és amikor a 18. században közbirtok lesz, azaz különböző jogcímeken a Sándor, Tatlián és Esterházy családok szereznek benne részeket, továbbra is a Békási család bírja leg­nagyobb részét. 1488-ban jobbágyait 11 forint országos adóval rótták meg s átlagban ennek megfelelő lakosságszám jelentkezik a 16. századi dikajegyzékekben is. Az ellenség 1531-re telkeinek 85%-át felégette, 1544-re pedig depopulálta. A visszatérő lakossá­got 1553—1556 között többször megrohanja, kirabolja, egy alka­lommal hat kolonust elhurcol, így a jobbágyok félelmükben, 1556-ban ismét üresen hagyják a falut. 1567-ben alávetik magukat a töröknek, uralma alatt állanak 1592-ben is. Ezután hosszabb ideig prédium, csak 1603-tól fizet ismét adót. A 17. század közepén a Marcalon átkelő csavargók fosztogatják a jobbágyokat. Ennek következtében népe megfogy és elszegényedik, dézsmájának árendája 1660-ban csupán tíz forint. 1672-ben a bírót leszámítva 23 gazda adott tizedet. A melypont a falu életében a 17. szá­zad elején következik be, és a stagnálás még az úrbéri tabellá­ban is látható.
 
Határa két nyomás, csak a 19. században vezetik be a háromnyomásos gazdálkodást. A föld részint agyagos, részint homokos, jól termő. Őszit és tavaszit termelnek benne, az Esterházy részen a 19. században bükkönyt, kukoricát és krumplit vetnek. Károkat okoznak a Bittva áradásai, ezért az uraság e patak három öl széles medrét minden évben tisztíttatja, és vízlevezető árkokat építtet. Pápán és a szomszédos prédiumokban fuvarral és napszám­mal lehet pénzt keresni, a Marcal folyóban halászhatnak. Az árukat Pápa piacain értékesítik. Súlyosbítja a nép helyzetét a nagy-mérvű katonai beszállásolás.
 
A falu a szokásos módon adózik. Tizedét a Vaszarkés kerület­hez tartoznak s a győri püspököt illetik. Az úrbéri tabella idején kilenced nincs, viszont a 19. században az Esterházyaknak a mezőlaki uradalomhoz tartozó részén ismét van. Szerződésről egyetlen birtokosnál sem ludunk. Békás népe 1768-ban részben szabadmenetelű, részben örökös jobbágy, a birtokos családul úriszékének jogara alatt. Magyar falu, református és római katolikus hitű lakosokkal. Az 1698. évi vizitáció szerint a mezőlaki református anyaegyház filiája, 1779-ben római katolikus hívői a nyárádi plébániához tartoznak. 1773-ban egytanítós iskolája van.
 
A pápai járás kisközségeihez hasonlóan, Békáson is a nagybirtok, a szántóterület hiánya akadályozza a paraszti latrossá egészséges fejlődését. A község lényegében az 1945-ös földreform eszmei uradalmi község volt, amelynek élete a nagybirtok akarata szerint folyik. Mezőgazdasági lakosságának háromnégye része nincstelen gazdasági cseléd és mezőgazdasági urunk: az uradalomtól függő alkalmazott. 1857-ben határán két nagybirtokos és 29 kisbirtokos osztozik. A század elején a nagybirtok elnyeli a kisbirtokokat, 1910-ben már csupán 18 a kisbirtokos száma, 1935-ben Vécsev Tamásné birtoka 895 hat. H. 1941 lesz egészségesebb a birtokmegoszlás, ekkor két 20—50 hold négy 10—20 holdas, tizenegy 5—10 holdas és harminchárom 5 holdon aluli gazdaság van
 
A török és más por­tyázók többször felégették, lerombolták, de a visszatérők mindannyiszor felépítették há­zaikat. A Marcal-vidék szépségén túl, külö­nösebb látványosság nincs a faluban. Helyi nevezetesség több is van. A két világháború elesettjeinek emléktáblája, a Békássy-Hollán kápolna, ahol két jeles személyiség is pihen: "Nagyméltóságú Hollán Ernő úr /ny. cs. és apost. kir. altábornagy, a 48-as szabadságharc ezredese/ és Békássy Gyula, ugyancsak szabadságharcos, aki a Kis-Celli kerü­letnek volt országgyűlési képviselője. A ne­ves Vécsey-kastély és gyönyörű parkja 1945 után egy ideig népfőiskola, majd állami gazdasági központ, végül nevelőotthon lett.
 
A község lakossága földművelésből és állattartásból élt, az urasági birtokon cselédes­kedett. 1672-ben csupán 24 adózót tartottak nyilván, a tizedek a győri püspököt illették. 1773-ban egytanítós iskolája volt a falunak. Felekezetileg a reformátusok Mezőlakhoz, a katolikusok Nyárádhoz tartoztak. Az 1785-ös népszámlálás szerint 2 nemes, 15 pa­raszt, 12 paraszt örököse, 20 zsellér, 4 egyéb, 39 fiúgyermek és 86 nő lakta a kis települést, összesen 178 személy, 23 ház­ban, 33 családot alkotva. 1930-ban 414 lakost számláltak, 1986-ban már 283-ra apadt e szám, 1990-ben 252, 1996-ban pedig 242 személy él itt, 94 házban.
 
Az 1117 holdas határból csak 576 volt mű­velhető az árterek és a sok felszíni víz miatt. A nagy rét- és legelőterület viszont kedve­zett az állattenyésztésnek. A földkiosztáskor Vécsey Tamás 978 holdját parcellázták ki, de nem jutott elegendő föld minden igénylőnek. Hiányoztak a legszükségesebb eszközök és az igaerő.
 
Jelentősebb változást az 1959 tavaszán megalakult Szorgalom nevű termelőszövet-kezet hozott. A 65, hét holdnál kisebb terü­lettel bíró mellett, tíz családnak volt 7-15 holdja, s csak ötnek annál több. A nyolcvan család által bevitt 600 hektár mellé, igen szegényes felszerelés társult. Kézzel kapál­tak, arattak, s csak évekkel később fordult a helyzet, a szövetkezetek egyesülése után, a sok millió forintot felemésztő táblásítások, vízrendezés, gépesítés és kiegészítő ipari üzemek létrehozása révén. A pápai nagy-üzemek munkaerő-kereslete ugyancsak hozzájárult a foglalkoztatottsághoz.
 
Villanyhálózatuk már 1931-ben volt a békásiaknak, 1992-től kábeltévé működik a településen, járdák, utak épültek. A vezeté­kes víz kiépítése után, 1996 őszétől 63 la­kásba kötötték be a gázt, 35-be a telefont. A mai gondok egyike a hulladékelhelyezés és szennyvízelvezetés. Ez utóbbit társulásos alapon szeretnék megoldani, a közeli Bittva melléki tisztítóban.
 
Olyan szolgáltatóházat terveznek, amelyben helyet kapna az orvosi rendelő, a védőnői fogadó és a még magánházban működő postahivatal. Új ravatalozó építését is ter­vezik, s házhelyeket kínálnak az építkezni szándékozóknak.
 
Békás sok szállal kötődött Mezőlakhoz a múltban is. 1945 előtt a mezőlaki körjegy­zőséghez tartozott, majd 1950-1962 között helyi tanács irányította. 1963-tól ismét Me­zőlakhoz kapcsolódik, bár helyi önkormány­zata, polgármestere van. Iskolát és óvodát.
 
Békáson hetenként kétszer rendel háziorvos, viszonylag jó felszerelés áll rendelkezésére, a szakrende­lésre utaltak Pápára utaznak.
 
Érdekességként említhető, hogy a régmúltban reformátusként em­legetett település lakóinak több­sége most katolikus, kisebb részben evangélikus, s mindössze néhány család képviseli a refor­mátusokat.{{csonk-dátum|csonk-Veszprém|2005 júliusából}}
{{Veszprém megye helységei}}
{{Pápai járás}}
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Békás_(Magyarország)”