„Glattfelder Gyula” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
27. sor:
== Életpályája ==
[[Fájl:Ferenc Somorjai Glattfelder Gyula címere.jpg|bélyegkép|jobbra|<center>Glattfelder Gyula címere</center>]]
Glattfelder Gyula 1874-ben született Budapesten a nemesi származású móri Glattfelder család sarjaként. Édesapja a nemesi móri Glattfelder Jakab ([[1843]]-[[1912]]),<ref name="gattfelderjakab">{{Cite web|url=https://familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-67K3-3MW?i=174&wc=M6WK-GNL%3A101520501%2C102872301%3Fcc%3D1542666&cc=1542666|title=familysearch.org móri Glattfelder Jakab gyászjelentése}}</ref édesanyja Kovács Hermin. [[1896]]-ban szentelték pappá. Hitoktató lett, s a Központi Papnevelő Intézet tanulmányi felügyelője. A katolikus egyetemisták [[Szent Imre]]-kollégiumának alapítója és első igazgatója [[1900]]-ban. [[1901]]-től [[1906]]-ig szerkesztette az ''Örökimádás'' című folyóiratot. Doktorálása után, [[1909]]-től a hitszónoklat tanára lett a [[Eötvös Loránd Tudományegyetem|Pázmány Péter Tudományegyetem]]en. A pápa [[1911]] [[március]]ában Csanád egyházmegye püspökévé nevezte ki. [[Május]]ban püspökké szentelték, majd megkezdte ebbéli tevékenységét a Csanádi egyházmegye székhelyén, [[Temesvár]]ott. Jelmondata a ''Iustum Amore'' ('Csak a szeretet!') lett.
Glattfeldert jó szervezőképesség jellemezte, püspöksége kezdetén egyházmegyei szemináriumot és papnevelő intézetet létesített a püspökség székhelyén, Temesváron. Erre nagy szükség is volt, hiszen 250 plébánia és 1050 filia tartozott hozzá. Az [[első világháború]]t lezáró [[trianoni békeszerződés]] után Glattfelder Gyulát nemkívánatos személynek nyilvánították Temesvárott. El kellett hagynia [[Románia|Romániát]] és [[Szeged]]re tette át székhelyét. A [[róma]]i [[pápa (egyházfő)|pápa]] is kénytelen volt az államhatároknak megfelelően az egyházmegyei határokat is megváltoztatni. A Csanád egyházmegyei püspökség igen kicsinyre zsugorodott a vesztes háború következtében meghúzott határok által. 250 plébániából 47 maradt, az 1050 filiából 32. A későbbiekben, pontosan [[1950]]-től [[Szeged-Csanádi egyházmegye]] név alatt működött a püspökség Szeged központtal mind a mai napig.
| |||