„Rongyos Gárda” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló |
|||
4. sor:
== Története ==
Az önszerveződő (irreguláris) fegyveres csoport célja a [[tanácsköztársaság]] ideje alatt a kommunistákkal szembeni ellenállás, a [[trianoni békeszerződés]]ben Magyarországtól elvett [[Sopron]] környéke megtartása volt, de más elfoglalt területeket is vissza akart szerezni
A felkeléshez mintegy száz bosnyák és albán muszlim önkéntes is csatlakozott [[Durics Hilmi Huszein]] vezetése alatt. Egy Ahmet nevű katona el is esett az osztrákokkal vívott harcokban, így a nyugat-magyarországi felkelés mártírja lett.
14. sor:
[[1938]]-ban az [[első bécsi döntés]]t megelőzően a Rongyos Gárda újjászerveződött. Október első napjaiban mintegy ezer „rongyos” önkéntes szivárgott át a [[Csehszlovákia|csehszlovák]] határon, hogy nyomást gyakoroljanak a csehszlovák kormányra és a nemzetközi közvéleményre. A gárdisták telefon- és távírókábelek elvágásával, katonai alakulatok elleni gerillaakciókkal keltettek zavart az ellenség köreiben, majd észak felé vonultak és a baráti [[Lengyelország]]ba mentek át. A gyengén fölfegyverkezett Rongyos Gárda tagjai [[1939]]. [[január 6.|január 6-án]] [[Munkács]]on, a helyi lakosság és a rendőrség támogatásával visszaverték a [[Kárpátalja|Kárpátalján]] állomásozó csehszlovák haderő páncélosok fedezésével indított támadását.
Az 1939–40 telén [[Finnország]] ellen folytatott szovjet [[téli háború]]ban a finnek oldalán fellépő magyar
A Gárda tagjai közül (bosnyákok és magyarok) sokan küzdöttek 1944 körül Lengyelországban az úgynevezett [[Honi Hadsereg]] oldalán a német nácik ellen. Ezt interpellációban egy nyilas magyar országgyűlési képviselő jelezte felháborodva a [[Horthy Miklós (kormányzó)#Kormányzósága|Kormányzónak]].
A gárda létszáma a burgenlandi felkelés idején csupán pár száz fő volt, amely bár a rendőri egységeket meghátrálásra kényszerítette, nagyobb reguláris erőnek egyszerű partizánharccal nem tudott volna ellenállni. Ausztriában új hadsereg szerveződött, miként a kisantant államokban, ezért lett Burgenland a Gárda célpontja. A
== A Rongyos Gárda nevezetes tagjai ==
57. sor:
== További információk ==
* [http://w3.sopron.hu/nepszavazas1921/Rongyosok.html A Rongyosok szobra]
* [http://www.sbd.hu/lajtabansag.html Boros Béla (Sydney): Lajta-Bánság története]
* [http://www.sbd.hu/rongyosok.html „Rongyos per”, 1948-ban]
73. sor:
* ''A Rongyos Gárda harcai, 1919-1939'', szerk: Bálint István János, Bencsik András), Magyar Ház Könyvek, Magyar Ház Kiadó, Budapest, 1999 {{hibás ISBN|963076670}}
* Ádám T. István: ''Soprontól Munkácsig'', Magyar Ház Könyvek, Magyar Ház Kiadó, Budapest, 2000 {{hibás ISBN|963076670}}
* vitéz Somogyváry Gyula: ''És mégis élünk'', Singer és Wolfner Irodalmi Intézet, Budapest, 1936, 1937, 1939, 1940, 1941
* vitéz Somogyváry Gyula: ''És mégis élünk'', Gilde könyvek, Gilde Kiadó, Fahrwangen, 1995
* vitéz Somogyváry Gyula: ''És mégis élünk'', Auktor Kiadó, Budapest, 2004, ISBN 9637780912
| |||