„Kárpátalja” változatai közötti eltérés

[[1918]]. [[november 9.|november 9-én]] [[Ungvár]]on megalakult a [[Magyarországi Rutén Néptanács]], majd a [[Károlyi Mihály-kormány]] megalapította itt a ''Ruszka Krajna autonóm területet.'' Az [[1920]]. [[június 4.|június 4-én]] [[Csehszlovákia|Csehszlovákiával]] megkötött [[trianoni békeszerződés]] során ''Podkarpatská Rus'' néven Kárpátalja [[Csehszlovákia]] részévé vált, ám autonómiát csak [[1938]] szeptemberében kapott ismét a terület.

 

 

Az [[1938]]. [[november 2.|november 2-ai]] [[Bécsi döntések|bécsi döntés]] értelmében Kárpátalja déli része is (így [[Ungvár]], [[Munkács]], [[Beregszász]]) [[Magyarország]]hoz került. [[1939]]. [[március 15.|március 15-én]] a magyar hadsereg megszállta a vidéket, ezzel Kárpátalja egészét [[Magyarország]] annektálta. [[1944]] októberében a szovjet hadsereg foglalta el a vidéket, majd [[1945]]. [[június 29.|június 29-én]] a [[Szovjetunió]]hoz csatolták a területet. Ekkor indult meg a kárpátaljai magyarság kitelepítése, illetve deportálása a [[gulág]]okba.

 

A [[Szovjetunió]] felbomlása után Kárpátalja az [[1991]]. augusztus 24-én függetlenné vált Ukrajna része lett.

 

A kárpátaljai [[ruszinok]] [[2008]]. [[október 25.|október 25]]-én [[Munkács]]on megtartott II. Európai Kongresszusa határozatban követelte Kárpátalján ruszin [[területi autonómia|autonóm]] terület létrehozását, amennyiben ezt a megyei tanács [[2008]]. [[december 1.|december 1]]-jéig nem fogadja el, a ruszin kisebbséget képviselő kongresszus kikiáltja a független ruszin köztársaságot. Követelésüket egy [[1991]]-ben megtartott népszavazásra építették, amely eredményeképpen a kárpátaljai lakosság 78%-a az autonómia mellett döntött. A követelést egyesek komolytalannak tartják, mások az orosz kormány kezét látják benne.<ref>[http://www.origo.hu/nagyvilag/20081026-ruszin-autonomiat-kovetelnek-karpataljan.html Vicc vagy orosz trükk lehet a ruszin ország Kárpátalján]</ref><ref>http://www.karpatinfo.net/article78264.html</ref> Ám a követeléseknek újból és újból hangot adnak a ruszin értelmiségiek, s szerintük az ukrán kormányzat és belbiztonsági szervek le akarják járatni a mozgalmat, mint ahogy az egyik vezetőt [[Dmitro Dmitrovics Szidor|Dimitro Szidort]] is nemrég perbe fogták.<ref>[http://www.erdon.ro/fegyveres-felkelesre-keszulnek-a-karpataljai-a-ruszinok/news-20110114-07273124 Fegyveres felkelésre készülnek a kárpátaljai a ruszinok? (erdon.ro)]</ref>