„Fényes Elek” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
CsurlaBot (vitalap | szerkesztései)
a →‎Főbb művei: egyértelműsítés - Lipcse
képgaléria
11. sor:
| nemzetiség = [[Magyar Királyság|magyar]]
| házastárs =
| szakma = közgazdasági, statisztikai és földrajzi író, helytörténeti író
| művésznév =
| becenév =
47. sor:
== Tevékenysége a szabadságharc után ==
Bár a [[halálbüntetés|halálos ítéletet]] sikerült elkerülnie, pályája megtört, a szabadságharc után mellőzött lett. Szabadulása után Gödöllőn gazdálkodott, majd birtokát eladta, és [[1854]]-ben ismét Pestre költözött. [[1857]]-ben az Első Magyar Általános Biztosító Társaság életbiztosítási ügyosztályának főnöke lett. Ő dolgozta ki az élettartam és halálozási valószínűség táblázatait, de ellentét alakult ki közte és az intézet vezérigazgatója között, ezért állásáról le kellett mondania. Az [[1860-as évek]]ben a ''Sürgöny'' című kormánylap főmunkatársa lett, azonban eközben cikkeket írt az ellenzéki ''Pesti Hírnök''be is. E kettősség miatt teljesen elszigetelődött, munka nélkül maradt és megélhetési gondokkal kellett megküzdenie. Kezdetben családja s néhány barátja, majd az írói segélyegylet segítette. Később [[Gorove István]] miniszter segítségével, tiszteletdíj címén némi nyugdíjhoz jutott, és [[Csengery Antal]], a [[Magyar Tudományos Akadémia]] alelnöke közbenjárására az akadémia statisztikai és nemzetgazdasági bizottsága is megbízta kisebb munkákkal. Ennek ellenére a tudományos munkával teljesen felhagyott. Élete utolsó éveiben Újpesten élt, ott is érte a halál.<ref>Nyughelye nem ismeretes.</ref>
 
[[Fájl:FényesElekEmléktábla.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|[[Emléktáblák Budapest II. kerületében|'''Fényes Elek''' emléktáblája Budapest II. kerületében, a róla elnevezett utcában]]]]
 
== Tudományos és írói munkássága ==
81 ⟶ 79 sor:
*A partiumi [[csokaly]]i Fényes-kúria falán [[1890]]-ben emléktáblát helyeztek el tiszteletére, megjelölve, hogy ott született a nagy közgazdasági statisztikus és földrajzi író. Időközben a Fényes-kúriát elemésztette az idő, helyén parkot alakítottak ki, s a park közepén [[2001]] [[július]]ában, halálának [[125]]. évfordulóján elhelyezték és felavatták bronz mellszobrát, Mihály Gábor alkotását,<ref>[http://htm.impa.hu/cikkek/cikk.php?id=0701061&topic=tajak&title=Bihar+%E9p%EDtett+%F6r%F6ks%E9ge+-+kast%E9lyok+%E9s+k%FAri%E1k Bihar épített öröksége]</ref> egyben emléktáblát helyeztek el a református templom falán.
*A Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság ([[Nagyvárad]]) ''Fényes Elek Díj''ban részesíti azon tagjait, akik kiemelkedő munkát végeznek a honismeret területén.<ref>Lásd [[Jósa Piroska]] szócikk.</ref>
 
<center><gallery>
[[Fájl:FényesElekEmléktábla.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|[[Emléktáblák Budapest II. kerületében|'''Fényes Elek''' emléktáblájaEmléktáblája Budapest II. kerületében, a róla elnevezett utcában]]]]
Fájl:Fényes Elek mellszobra Csokalyban.jpg|Fényes Elek mellszobra a csokalyi családi kúria kertjében
Fájl:Fényes Elek emléktáblája Csokalyban.jpg|Fényes Elek emléktáblája a csokalyi református templom falán
</gallery></center>
 
== Jegyzetek ==