„Budenz József” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a dupla a megszüntetése AWB |
|||
50. sor:
Egyetemi tanulmányait a Marburgi Egyetemen kezdte [[1855]]-ben, majd egy évvel később a [[Göttingeni Egyetem]]en folytatta. Itt indogermanisztikát tanult, majd altajisztikával kezdett foglalkozni. Doktorátusát [[1858]]-ban szerezte meg.
[[Göttingen]]ben ismerkedett meg az ott tanuló Nagy Lajos teológussal és magyar diáktársaival. Puszta kíváncsiságból tudakolta a magyar nyelv sajátságait, és könyvből elkezdett magyarul tanulni. Akkoriban jelentek meg [[Berlin]]ben [[Wilhelm Schott]] és Bécsben [[Anton Boller]] tanulmányai, melyekben a magyart az [[ugor nyelvek|ugor]], a [[török nyelv|török]] és a [[mongol nyelv]]ekkel hasonlították össze. Ezeket olvasva Budenz hozzáfogott a török nyelv tanulásához, és megérlelődött benne a szándék, hogy ennek a nagy urál-altaji nyelvcsaládnak tüzetes tanulmányozására adja magát. Magyarországon akart magyarul tanulni, és amikor erről [[Hunfalvy Pál]] a hazatérő Nagy Lajostól értesült, levélben meghívta Magyarországra. A huszonkét éves Budenz 1858 májusában érkezett Pestre. [[Debrecen]]ben és [[Érmellék]]en nyaralva olyan hamar elsajátította a magyar nyelvet, hogy már ugyanazon év őszén néhány értekezését magyarul írta meg.<ref name="
1858 és 1860 között a [[székesfehérvár]]i [[Ciszterci Szent István Gimnázium]]ban tanított [[német nyelv|német]] és [[görög nyelv]]et. 1861-ben Hunfalvy közbenjárására az [[Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ|MTA Könyvtárának]] segédkönyvtárosa és az Akadémia levelező tagja lett.
56. sor:
A török, majd a [[finnugor nyelvek]] kutatásával foglalkozott, az utóbbival Hunfalvy bízta meg.<ref>{{cite web| url =http://maraczlaszlo.atw.hu/|title =Dr. Marácz László, Amszterdami Egyetem: A magyar nyelv eredetéről|date=2010-07-17|accessdate = 2010-10-21| publisher =Marácz László hivatalos weboldala}}</ref><ref>{{cite book|last=Götz|first=László|authorlink=Götz László|title=Keleten kél a Nap|year=1989|publisher=Püski K.|isbn=963-8256-30-3}}, 480. old.</ref> Hunfalvy bízott abban, hogy az indogermanisztikát tanult Budenz képes lesz analóg módszerekkel a finnből levezetni a magyar nyelvet. Erről Budenz [[1870]]-ben a következőt írta [[August Ahlqvist]] finn nyelvésznek: „Az ember könnyen elveszíti a kedvét Magyarországon, ha olyan haszontalan dolgokkal foglalkozik, mint a magyar nemzet nyelvének kutatása.”<ref name="Marácz László hivatalos honlapja">{{cite web| url =http://maraczlaszlo.atw.hu/|title =Dr. Marácz László, Amszterdami Egyetem: A magyar nyelv eredetéről|date=2010-07-17|accessdate = 2010-10-21| publisher =Marácz László hivatalos honlapja}}</ref><ref>Hajdú Péter: ''Budenz-problémák'', Nyelvtudományi Közlemények, 89/1987–1988. 125-165. old.</ref>
Eleinte a magyar nyelvet leginkább a törökkel hasonlítgatta, mert Hunfalvyval együtt azt hitte, hogy ezzel van legközelebbi rokonságban. Ezen kutatásai közben győződött meg arról, hogy a magyar–török egyezésnek nagyobb része csak szavak átvételén alapszik, s hogy voltaképpen a finnugor nyelvek (finn, lapp, vogul) a miénknek legközelebbi rokonai. Ekkor teljes erejét az ugor nyelvhasonlításra fordította. 1868-ban magántanár lett a [[Eötvös Loránd Tudományegyetem|pesti egyetemen]]. Ugyanakkor jelent meg a ''Magyar és finn–ugor nyelvekbeli szó-egyezések'' című munkája. 1872 és 1892 között az akkor felállított „ural-altáji”, azaz finnugor összehasonlító nyelvészeti tanszék tanára volt, ez idő alatt egész iskolát nevelt fel. A hetvenes években alkotta legnagyobb munkáját, a ''Magyar-ugor összehasonlító szótár''t (1873–1881), melyet az Akadémia nagydíjjal tüntetett ki. Ebben a magyar szókincs legrégibb rétegét elemzi, összevetve a rokon nyelvek megfelelő szavaival. E nagy műhöz sorakozott utóbb ''Az ugor nyelvek összehasonlító alaktana'' című munka, mely a nyelvtani alakok magyarázatát adja, ez azonban befejezetlen maradt. A hátrahagyott töredékeket tanítványa, [[Simonyi Zsigmond]] adta ki.<ref name="
[[Vámbéry Ármin]] [[1869]]-ben jelentette meg a ''Magyar és török–tatár szóegyezések'' című munkáját. Hunfalvy minden akadémiai tekintélyével szembeszállt a munka következtetéseivel, hiszen az éppen kimunkálás alatt lévő finnugor elmélettel ellentétes irányban keresett megoldást. Ezzel kitört az ugor–török háború, amely a finnugor elmélet első jelentős tudományos kihívása volt.<ref name="Marácz László hivatalos honlapja"/><ref>{{cite web|url=http://bethlenkor.blogspot.com/2008/11/alrsgyjts-finn-ugor-szrmazs-eltrlsrt.html|title=Aláírásgyűjtés a finn-ugor származás eltörléséről|publisher=Bethlen Kör|accessdate=2010-10-22|archiveurl=https://web.archive.org/20100927185845/bethlenkor.blogspot.com/2008/11/alrsgyjts-finn-ugor-szrmazs-eltrlsrt.html|archivedate=2010-09-27}}</ref><ref[[Valóság (folyóirat, 1958–)|Valóság]] folyóirat, Hary Györgyné, 1976/10. 94–110. old.</ref><ref>Hamis-e a "nemzetvesztő" Trefort-idézet? [http://toriblog.blog.hu/2010/12/07/hamis_e_a_nemzetveszto_trefort_idezet Történelem Mindenkinek], 2010. december 7. 18:00</ref><ref>Fejes László: Néhány tény 4. [http://renhirek.blogspot.com/2008/11/nhny-tny-4.html Rénhírek], 2008. november 24.</ref><ref>Fejes László: Megoldódott a Trefort-idézet rejtélye? [http://www.nyest.hu/renhirek/megoldodott-a-trefort-idezet-rejtelye Rénhírek], 2010. december 16.</ref><ref>Fejes László: Csúcs Sándor a Trefort-idézetről [http://www.nyest.hu/renhirek/csucs-sandor-a-trefort-idezetrol Rénhírek], 2010. december 8.</ref>
| |||