Wikipédia

„Zöldmoszatok” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát: 94.248.139.215 (vita) szerkesztéséről Pkunk szerkesztésére
kieg., szerk.
15. sor:
[[Fájl:Haeckel Siphoneae.jpg|bélyegkép|262px|Zöldmoszatok [[Ernst Haeckel]] ''[[Kunstformen der Natur]]'' című könyvéből]]
 
A '''zöldmoszatok''' elnevezés korábban a [[növények]] egy [[törzs (rendszertan)|törzsét]] jelölte. A korszerű rendszertanok az ide sorolt élőlényeket a [[valódi zöldmoszatok]] ''(Chlorophyta)'' és a [[csillárkamoszatok]] ''(Charophyta)'' törzseibe sorolják, így ma a zöldmoszatok e két törzs összefoglaló neve. A két törzsbe mintegy 450 nemzetség {{szám|16000}} [[faj]]át tartozik. Belőlük fejlődtek ki a fejlettebb növények, így [[parafiletikus]] csoportot alkotnaksorolják.
 
Gyaníthatóan a [[csillárkamoszatok]]ból fejlődtek ki a fejlettebb növények, így a csoport [[parafiletikus]]. Egyes csoportjaik rendszertani megítélése gyakran változik, de az, hogy mely élőlényeket tekintünk moszatoknak, a sok közös sajátosság miatt gyakorlatilag egyértelmű.
Döntő többségük édesvízi, de képviselőik megtalálhatók a tengerekben is. Ez utóbbiakban mindenekelőtt a meleg vizek [[bentosz]]át kedvelik. Szárazföldi képviselőik a [[talaj]]ban, [[levél (botanika)|levelek]] felszínén (ún. [[epifiton]]okként), fák kérgén és más nedves helyeken (például sárban, havon, jégen) fordulnak elő.
 
== Elterjedésük, élőhelyük ==
 
Kozmopoliták: gyakorlatilag minden éghajlati övben és földrajzi régióban előfordulnak. Fajaik mintegy 90 %-a édesvizekben él, a többi tengerben, illetve szárazföldön. Nemcsak szabadon élő, [[fotoautotróf]] fajaik vannak, hanem [[szimbiózis|szimbionták]] (gombákkal létrehozott szimbiózisaik a [[zuzmók]]) és [[szaprofita|szaprofiták]] is. A tengeri fajok leginkább a meleg vizek [[bentosz]]át kedvelik. Szárazföldi képviselőik a [[talaj]]ban, [[levél (botanika)|levelek]] felszínén (ún. [[epifiton]]okként), fák kérgén és más nedves helyeken (például sárban, havon, jégen) fordulnak elő.
 
== Leírás ==
 
[[Zöld]] színű, [[egysejtű]] vagy [[többsejtű]], [[sejtfonal]]as moszatok, amelyek ugyanazt a zöld [[pigment|festékanyagot]] tartalmazzák [[sejt]]jeikben, mint a magasabbrendű növények. Általában kis rögzítőkészülékeikkel megkapaszkodva [[telepes növények|telepeket]] hoznak létre, amelyen egyszerű vagy elágazó [[ostor (sejtszervecske))|ostorok]] fejlődnek. LeginkábbSok bennük az [[víz|édesvizek]] lakói, de a [[tenger]]ekben is nagy számmal fellelhetők. Gazdagok [[ásványi anyagok]]ban,. víztisztítóVíztisztító hatásuk vanjelentős. Fosszilis maradványaikat már a [[kambrium]]kori rétegekből is kimutatták.
 
== Felépítés és szaporodás ==
 
VáltozatosFelépítésük felépítésűek,változatos: lehetnek egysejtűek ([[gombostűfejmoszat]]), [[sejttársulás]]osakok ([[harmónikamoszatharmonikamoszat]]), sejtfonalasak ([[békanyál]]), lemezesek ([[tengeri saláta]]), [[telepes növények|telepesek]] ([[csillárkamoszatok]]). Ősibb, sejtfal nélküli típusaik sejtjeiben [[vakuólum]]ok helyett [[lüktető űröcske|lüktető űröcskék]] vannak, amelyek folyamatosan pumpálják kifelé a beáramló vizet. Később kialakult formáik már [[sejtfalasak]], és sejtjeikben egy-egy nagy, központi vakuólumot is tartalmaznakvakuólummal. Az említettekhez hasonló ősi tulajdonságok már csak a többnyire 2 vagy 4 egyforma hosszú ostort viselő és, vörös szemfolttalszemfoltos ([[stigma]]) is ellátott [[zoospóra|zoospóráikban]] és ivarsejtjeikben fordulnak elő. A [[járommoszatok]] osztályában már a zoospórákzoospóráknak és az [[ivarsejt]]ek iseknek ostorsincs nélküliekostora.
 
Fotoszintetikus pigmentjeik megegyeznekolyanok, mint a hajtásos növényekéivelnövényekéi. [[Gránum]]okat alkotó színtestjeiket csak kettős [[Membránmembrán (biológia)|membrán]] határolja. A színtestek az ősibb formákban serleg, a levezetettebbekben háló, csillag, spirális vonalban lefutó szalag, korong vagy másegyéb alakúak. Gyakran tartalmaznak [[pirenoidok]]at.
 
Tartalék tápanyaguk keményítő, esetleg zsíros [[olaj]]. [[Sejtfal]]uk gyakran belül gyakran [[cellulóz]]-, kívül pedig [[pektin]]rétegekből épül fel.
 
[[Nemzedékváltakozás]]sal szaporodnak ([[ivaros szaporodás|ivaros]] és [[ivartalan szaporodás|ivartalan]] szakasz). — [[Ivartalanivartalan szaporodás|Ivartalanulivartalanul]] [[osztódás]]sal, [[Meiózismeiózis|meiotikusan]] képződött [[Zoospórazoospóra|zoo-]], illetve [[Aplanospóraaplanospóra|aplanospórákkal]] vagy [[Mitózismitózis|mitospórákkal]] szaporodnak. A kedvezőtlen időszakot [[kitartósejtek]]kel isvészelhetik átvészelhetikát. [[Ivaros szaporodás]]uk [[izogámia|izo-]], [[Anizogámiaanizogámia|anizo-]] vagy [[oogámia]]. A [[Gamétagaméta|gaméták]] mindig egysejtű ivarszervekben, [[gametangium]]okban képződnek. A 2-3 sejtfalréteggel körülvett, tartalék tápanyagokat raktározó [[zigóta]] is gyakran átvészeli a kedvezőtlen időszakot.
 
A zöldmoszatok három szerveződési szintet értek el,; amiez volt a korábbi rendszerezések alapjául szolgáltalapja.
 
A '''[[valódi zöldmoszatok]]''' ''(Chlorophyta)'' törzsébe (korábban ''Chlorophyceae'' osztály) tartozó fajok mindenekelőtt [[monadális]], [[trichális]], [[szifonokladális]] és [[szifonális]] szerveződési szint fordul elő. Az [[ostoros zöldmoszatok]] [[rend (rendszertan)|rendjébe]] ''(Volvocales)'' tartozó fajok ostorokkal mozognak és sejttársulásokat (''colonia'', ''coenobium'') alkotnak. Akár 20000 sejtet is tartalmazó kocsonyás [[cönóbium]]aik már szabad szemmel is észrevehetők. A ''[[Chlamydomonas]]'' [[nemzetség (rendszertan)|nemzetségbe]] tartozó fajok szilárd sejtfalúak, de két ostorral önálló mozgásra is képesek. A ''[[Pediastrum]]'', a ''[[Chlorella]]'' és a ''[[Scenedesmus]]'' nemzetség fajai [[kokkális]] sejtjei gyakran sejttársulásokat képeznek. Az ''[[Ulothrix]]'' fajok teste el nem ágazó fonalakból áll. A ''[[Cladophora]]'' fajok sejtjei szifonokladálisak, a ''[[Codium]]'', a ''[[Caulerpa]]'' és az ''[[Acetabularia]]'' (ernyőalgák) fajokéi pedig szifonálisak. A [[tengeri saláta]] ''(Ulva lactuca)'' és az ''[[Enteromorpha]]'' fajok [[szövettelepeket]] alkotnak.
41 ⟶ 45 sor:
A '''[[csillárkamoszatok]]''' ''(Charophyta)'' törzsébe (korábban ''Charophyceae'' osztály) tartozó növények telepes teste a megtévesztésig hasonlít a [[virágos növények]] testére. [[Rizoida|Rizoidákkal]] az aljzathoz kötődnek, csomókra ([[nódusz]]) és szárközökre ([[internódium]]) tagolódnak, és csomóikból örvösen álló oldalágak erednek. [[Ivaros szaporodás]]uk [[oogámia]]: a női ivarszervben ([[oogónium]]) elhelyezkedő mozdulatlan petesejtet a hímivarszervből ([[anterídium]]) kiszabaduló kétostoros hímivarsejtek ([[Spermatozoida|spermatozoidák]]) termékenyítik meg. Az ide tartozó fajok elsősorban sekély tavakban és árkokban alkotnak sűrű gyepet. Legismertebb képviselőik a ''[[Chara]]'' és a ''[[Nitella]]'' nemzetségekbe tartoznak.
 
== ForrásForrások ==
 
* www.hik.hu
* [http://ramet.elte.hu/~ramet/oktatas/Tanarnovrend1/tz06a.pdf Tóth Zoltán: A növényrendszertan alapjai biológia tanárszakos hallgatóknak]
 
[[Kategória:Zöldmoszatok]]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Zöldmoszatok”