„Peresznye” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Protokollcsere (WP:BÜ), replaced: http://books.google. → https://books.google. (3) AWB |
a idézőjel csere "P" AWB |
||
33. sor:
A jelenleg 36%-ban [[horvátok|horvát]] nemzetiségűek lakta település okleveles említése [[1195]] körülről származik. A [[borsmonostor]]i apátság vásárhellyel rendelkező<ref>Századok, 141. kötet, 4-5. kiadás (Akadémiai Kiadó, 2007 (937. oldal) [https://books.google.hu/books?ei=nC-YU5HUMujv0gWFwoG4BA&hl=hu&id=m3MRAQAAMAAJ&dq=peresznye+borsmonostor&focus=searchwithinvolume&q=peresznye google könyvek]</ref> birtoka volt. [[III. Ince pápa]] 1209-ben írt oklevele ciszterci kolostori majorságként (''grangia'') említi Peresznyét - azonban ezt alátámasztó további okiratok erről nincsenek , Kovács Ignác 1904-ben írt közleménye alapján helye a falu határban lévő „erdőhegyaljában” található.<ref>Ferenczi László: [http://sopszem.sopron.hu/sopszem/2010-LXIV-2.pdf A ciszterci birtokszervezés és tájátalakítás elemei a borsmonosto-ri apátság példáján], Soproni Szemle LXIV. évfolyam 2. szám - 2010</ref> 1222 táján Sopron megyében - több más településsel egyetemben - először vezették be a földesúrnak a majorsági jellegű szőlőterületek használata után fizetendő csöböradót.<ref>Történelmi szemle, 38. kötet (16., 22. oldal) - Akadémiai Kiadó, 1996 [https://books.google.hu/books?ei=bmOYU8ztHIq8ygOwvYDgDw&hl=hu&id=ma9QAQAAIAAJ&q=peresznye google könyvek]</ref> A települést valószínűleg már a középkorban szláv nyelvű népesség lakta, erre utal a Prezena, Proescie névalak. Az [[1532]]-es pusztító török hadjárat után [[Jurisics Miklós]] horvátországi birtokairól horvátokat telepített be, s azóta is nagy számban lakják horvát nemzetiségűek, bár mára arányuk 40% alá csökkent. [[Kőszeg]] védője a kőszegi uradalom mellett királyi adományként kapta meg a borsmonostori uradalmat a [[16. század]] első felében.<ref name=Dominkovits>Dominkovits Péter: [http://epa.oszk.hu/01900/01977/00203/pdf/EPA01977_Soproni_Szemle_1999-liii-2.pdf Sopron vármegye XVI. század végi birtokos társadalma] - 4. oldal (Soproni Szemle 53. évf. 2. sz. (1999.)</ref> A Jurisics család után 1568-ban [[Drinápolyi béke (1568)|Szigetvár elfoglalása]] következtében, [[Nagykanizsa#A középkori Kanizsa|Kanizsa]] átadásáért [[Nádasdy Tamás]] és [[Nádasdy Ferenc (hadvezér)|Ferenc]] fia nyerte el az apátságot és birtokait,<ref name=Dominkovits/> később - [[Nádasdy Ferenc (főúr)|Nádasdy III. Ferenc gróf]] 1671-es lefejezése után - 1676-tól<ref>Nádasdy Ferenc Múzeum [http://www.nadasdymuzeum.hu/tartalom.php?tart=411 Nádasdy Krisztina] (hozzáférés: 2014. június 9.)</ref><ref>Pater Gratian Leser: [http://www.deutschkreutz.at/chronik.pdf Aus der Vergangenheit der Gemeinde - Deutschkreutz] (53. oldal) - 1951 (német nyelven) (hozzáférés: 2014. június 6.)</ref> [[Esterházy Pál (nádor)|Esterházy Pál]] volt a földesura, majd családja több ága is volt kegyura a falunak. A [[19. század|19]]–[[20. század]] fordulóján<!-- előbb 1866-tól a hercegi gróf Trauttmannsdorff–Weinsberg, majd házasság révén<ref>{{CitPer |aut=László Ernő |tit=A peresznyei gróf Berchtold-kastély |per=Soproni Szemle |ann=1938 |lun= |die= |tom=2 |fasc=3 |pag=157–159 |misc=(pdf) |url=http://epa.oszk.hu/01900/01977/00005/pdf/EPA01977_Soproni_Szemle_1938-ii-3.pdf |accd=2014-6-5}}</ref> --> a cseh származású Berchtold grófoké lett. Önkéntes tűzoltó egyesülete [[1887]]-ben alakult.
Vályi András szerint ''
Fényes Elek szerint ''
[[1910]]-ben 744, többségben horvát lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. 1877-ben [[Sopron vármegye]] Pulyai,<ref>lib.ksh.hu [http://lib.ksh.hu/inc/kb_statisztika/helysegnevtar/1877/index.html Magyarország Hekységnévtára 1877] (43. old.)</ref> míg 1882-ben már [[Csepregi járás]]ához<ref>lib.ksh.hu [http://lib.ksh.hu/inc/kb_statisztika/helysegnevtar/1882/index.html Magyarország Hekységnévtára 1882] (687. old.)</ref> tartozott. [[1950]]-ben az addig Sopron megyéhez tartozó községet Vas megyéhez csatolták. Ma már csak a lakosság nagyjából harmada horvát nemzetiségű, de ma is ápolja gazdag népi hagyományait, melynek fő őrzője a Zviranjak Peresznyei Horvát Hagyományőrző és Faluszépítő Egyesület.
|