Főmenü megnyitása

Módosítások

a
idézőjel csere "P" AWB
A jelenleg 36%-ban [[horvátok|horvát]] nemzetiségűek lakta település okleveles említése [[1195]] körülről származik. A [[borsmonostor]]i apátság vásárhellyel rendelkező<ref>Századok, 141. kötet, 4-5. kiadás (Akadémiai Kiadó, 2007 (937. oldal) [https://books.google.hu/books?ei=nC-YU5HUMujv0gWFwoG4BA&hl=hu&id=m3MRAQAAMAAJ&dq=peresznye+borsmonostor&focus=searchwithinvolume&q=peresznye google könyvek]</ref> birtoka volt. [[III. Ince pápa]] 1209-ben írt oklevele ciszterci kolostori majorságként (''grangia'') említi Peresznyét - azonban ezt alátámasztó további okiratok erről nincsenek , Kovács Ignác 1904-ben írt közleménye alapján helye a falu határban lévő „erdőhegyaljában” található.<ref>Ferenczi László: [http://sopszem.sopron.hu/sopszem/2010-LXIV-2.pdf A ciszterci birtokszervezés és tájátalakítás elemei a borsmonosto-ri apátság példáján], Soproni Szemle LXIV. évfolyam 2. szám - 2010</ref> 1222 táján Sopron megyében - több más településsel egyetemben - először vezették be a földesúrnak a majorsági jellegű szőlőterületek használata után fizetendő csöböradót.<ref>Történelmi szemle, 38. kötet (16., 22. oldal) - Akadémiai Kiadó, 1996 [https://books.google.hu/books?ei=bmOYU8ztHIq8ygOwvYDgDw&hl=hu&id=ma9QAQAAIAAJ&q=peresznye google könyvek]</ref> A települést valószínűleg már a középkorban szláv nyelvű népesség lakta, erre utal a Prezena, Proescie névalak. Az [[1532]]-es pusztító török hadjárat után [[Jurisics Miklós]] horvátországi birtokairól horvátokat telepített be, s azóta is nagy számban lakják horvát nemzetiségűek, bár mára arányuk 40% alá csökkent. [[Kőszeg]] védője a kőszegi uradalom mellett királyi adományként kapta meg a borsmonostori uradalmat a [[16. század]] első felében.<ref name=Dominkovits>Dominkovits Péter: [http://epa.oszk.hu/01900/01977/00203/pdf/EPA01977_Soproni_Szemle_1999-liii-2.pdf Sopron vármegye XVI. század végi birtokos társadalma] - 4. oldal (Soproni Szemle 53. évf. 2. sz. (1999.)</ref> A Jurisics család után 1568-ban [[Drinápolyi béke (1568)|Szigetvár elfoglalása]] következtében, [[Nagykanizsa#A középkori Kanizsa|Kanizsa]] átadásáért [[Nádasdy Tamás]] és [[Nádasdy Ferenc (hadvezér)|Ferenc]] fia nyerte el az apátságot és birtokait,<ref name=Dominkovits/> később - [[Nádasdy Ferenc (főúr)|Nádasdy III. Ferenc gróf]] 1671-es lefejezése után - 1676-tól<ref>Nádasdy Ferenc Múzeum [http://www.nadasdymuzeum.hu/tartalom.php?tart=411 Nádasdy Krisztina] (hozzáférés: 2014. június 9.)</ref><ref>Pater Gratian Leser: [http://www.deutschkreutz.at/chronik.pdf Aus der Vergangenheit der Gemeinde - Deutschkreutz] (53. oldal) - 1951 (német nyelven) (hozzáférés: 2014. június 6.)</ref> [[Esterházy Pál (nádor)|Esterházy Pál]] volt a földesura, majd családja több ága is volt kegyura a falunak. A [[19. század|19]]–[[20. század]] fordulóján<!-- előbb 1866-tól a hercegi gróf Trauttmannsdorff–Weinsberg, majd házasság révén<ref>{{CitPer |aut=László Ernő |tit=A peresznyei gróf Berchtold-kastély |per=Soproni Szemle |ann=1938 |lun= |die= |tom=2 |fasc=3 |pag=157–159 |misc=(pdf) |url=http://epa.oszk.hu/01900/01977/00005/pdf/EPA01977_Soproni_Szemle_1938-ii-3.pdf |accd=2014-6-5}}</ref> --> a cseh származású Berchtold grófoké lett. Önkéntes tűzoltó egyesülete [[1887]]-ben alakult.
 
Vályi András szerint ''"PERESZNYE„PERESZNYE. Pressing, Priszika. Horvát falu Sopron Vármegyében, földes Ura Gróf Eszterházy Uraság, a’ kinek két kastéllyával ékesíttetik, lakosai katolikusok, fekszik N. Visnek szomszédságában, Sopronhoz, Kőszeghez 3 6/8 ’s 2/8 mértföldnyire, határja közép termékenységű, legelője hasznos, és számos juhok vagynak rajta, más javai is meglehetősek, második osztálybéli."''<ref>{{Vályi}}</ref>
 
Fényes Elek szerint ''"Peresznye„Peresznye, (Pressing), horvát f., Sopron vgyében, Kőszeghez 1 1/4 mfd., 600 kath. lak., s paroch. szentegyházzal. Van jeles urasági kastélya és kertje. Határa 2820 hold, mellyből 868 h. szántó, 236 h. rét, 616 hold erdő, 100 h. szőlő. Földe nagy részben kövecses. F. u. gr. Eszterházy Ferencz."''<ref>{{Fényes}}</ref>
 
[[1910]]-ben 744, többségben horvát lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. 1877-ben [[Sopron vármegye]] Pulyai,<ref>lib.ksh.hu [http://lib.ksh.hu/inc/kb_statisztika/helysegnevtar/1877/index.html Magyarország Hekységnévtára 1877] (43. old.)</ref> míg 1882-ben már [[Csepregi járás]]ához<ref>lib.ksh.hu [http://lib.ksh.hu/inc/kb_statisztika/helysegnevtar/1882/index.html Magyarország Hekységnévtára 1882] (687. old.)</ref> tartozott. [[1950]]-ben az addig Sopron megyéhez tartozó községet Vas megyéhez csatolták. Ma már csak a lakosság nagyjából harmada horvát nemzetiségű, de ma is ápolja gazdag népi hagyományait, melynek fő őrzője a Zviranjak Peresznyei Horvát Hagyományőrző és Faluszépítő Egyesület.
18 936

szerkesztés