„Narrátor” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a dupla a-k megszüntetése AWB |
|||
4. sor:
== A narráció történetéről ==
A narráció mint tudatosan használt művészi eszköz már a klasszikus görög drámában is megjelenik a [[kórus]] formájában. Eredetileg a kórus képezte a fő elemét a kezdetben főleg énekes elemekre épülő drámának, és a két-három szereplő csak illusztrálta a kórus által előadottakat. Később a szerep megfordult, és
A narráció másik korai formája a [[népmese|népmesében]] érhető tetten. Ezek a műfajok az élőbeszédre és hangos előadásra épültek. Nemcsak a fél-[[mítosz|mitikus]] eseményeket elbeszélő antik eposzokból ismert, hogy a történet túlnyomó részében személytelennek látszó narrátor „kiszól” a történetből pl. az [[invokáció]] során („Férfiúról szólj nékem, Múzsa, ki sokfelé bolyongott ...”), hasonló példa előfordul egy ősi afrikai teremtés-mesében is („Ezt az apám mesélte el nekem, ő meg az apjától hallotta; réges-régtől fogva, a világ kezdetétől száll így ez a történet.”<ref>[http://smaragdtea.gportal.hu/gindex.php?pg=12920156&nid=2265088]</ref>), de a népmesék is tartalmaznak az elbeszélő jelleg mellett formulává megkövesedett értelmező jellegű részeket is („Régen volt, talán igaz sem volt.”; „Aki nem hiszi, járjon utána” stb.).
| |||