„Vérrög” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a hivatkozás előtti szóköz törlése, ld. WP:BÜ |
kis retus, |
||
9. sor:
==A következő esetekben keletkezik [[patológia|patológiásan]] trombus==
* [[Pitvarfibrilláció]], azaz pitvari ritmuszavar. Ebben az esetben az áramlás sebessége jelentősen csökken, ami azt okozza, hogy a véráramban fiziológiásan centrálisan haladó alakos elemek a periférián fognak úszni, így nagyobb valószínűséggel kerülnek kapcsolatba az érfallal.
* [[Szív]]billentyű [[gyulladás]]a
* Szív[[infarktus]]: Mind az előbbi, mind az utóbbi az ér [[intima|intimájának]] sérülését válthatja ki,
* [[Leiden-mutáció]], Antifoszfolipid antitest szindróma: a véralvadás örökletes zavarait okozzák, a vér hiperkoagulábilissé válik, ilyenkor a trombus keletkezésének valószínűsége fokozott
== Osztályozása==
===
* ''Vörös trombus'': koaguláns vérrög, a hullai véralvadékhoz hasonlít, de mégis elkülönül attól törékeny szerkezete, szárazsága, illetve érfalhoz tapadása miatt. Fibrinhálóból, trombocitákból, fehér- és vörösvérsejtekből áll.
* ''Fehér trombus'': az artériák és a szív üregeiben jön leginkább létre, nem tartalmaz [[vörösvérsejt|vörösvértesteket]], megfigyelhetők benne a Zahn-féle vonalak, melyeket a fibrinhálóban elhelyezkedő vérsejtkötegek mutatnak.
* ''Vegyes trombus'': Mindkét trombus típus sajátságait hordozza. Lehet koncentrikus és longitudinális szerkezetű. Utóbbi esetben a keringési irányt tekintve disztálisan fehér a trombus, proximálisan réteges felépítésű.
===
* ''Vénás trombózis'': leggyakrabban a végtagok mélyvénáiban történik meg az elzáródás, amely végső esetben akár a végtag elhalását is okozhatja. Leggyakrabban vörös trombus, hiszen a vénás pangás miatt a vörösvértestek is tapadhatnak hozzá.
* ''Artériás trombózis'': az ér falában keletkezik a plakk, majd folyamatosan szűkítve az eret, elzáródik. Így jön létre az [[infarktus]], a [[Agyi érkatasztrófa|stroke]] (szélütés, gutaütés).
| |||