„Némafilm” változatai közötti eltérés

A '''némafilm''' hang nélküli filmművészeti alkotás, a szereplők hangos jeleneteket játszanak el, annak tudatában azonban, hogy a film majd némán kerül a nézők elé. A dialógusok a jelenetetjelenet követőenközben feliratként voltak olvashatók. A némafilm azonbanvetítéskor a ''moziban'' sosem volt néma.csend, Aa némafilmekfilmek bemutatása általában hangulatfestő zongorakísérettel történt; drágább mozikban pedig zenekar játszottzenekarral.

Már a [[Film|mozgókép]] feltalálásakor megjelent az az igény, hogy a vetített képhez hangok is tartozzanak, de a technikai korlátok miatt [[1929]]-ig a legtöbb elkészült filmszalag néma maradt. A filmgyártásnak ez a szakasza az ''Age of the Silver Screen'', magyarul: ''Ezüst mozivászon kora''.

A némafilmek minősége, főleg az [[1920-as évekbenévek]]ben, sokszor meglepően jó volt. Közkeletű hiedelem, hogy nem ütik meg a mai mércét, de ennek oka leginkább az, hogy rossz sebességgel játsszák vissza a filmet, sokszor pedig a tekercsek is rongálódtak az idők folyamán (sok mű csak sérült szalagok második vagy harmadik másolatában maradt fenn). AzA 1920-ashúszas évek közepéig a némafilmeket kisebb képsebességgel rögzítették, mint a [[hangosfilm]]eket. Míg az utóbbinál másodpercenként 24 képkockát vettek fel, a némafilm sebessége 16 és 23 képkocka között mozgott. (A vetítéskor egy képkockát kétszer mutattak meg, a folyamatos mozgás érzékelése végett, a filmet szaggatottan továbbítva, igy a képfrekvencia 32-48 Hz, a felső a ma is használatos érték.)

Készítésének időszaka [[1895]]-től [[1928]]-ig, a hangosfilm megjelenéséig tartott, bár néhány alkotó később is készített némafilmet.

Az első filmeket, amik inkábbvalójában valóbaninkább "mozgóképek"„mozgóképek” voltak, pénzbedobással működő ''kinematoszkóp''okban lehetett megtekinteni, de ezeket egyidejűleg csak egy néző láthatta.

Az első nyilvános filmvetítést a [[Auguste és Louis Lumière|Lumière testvérek]] rendezték 1895. december 28-án, Párizsban, a Grand Caféban. Magyarországon 1896 márciusában zajlott az első nyilvános vetítés.

Az első filmes botrány sem váratott sokáig magára, Amerikában ''[[A csók (film, 1896)|A csók]]'' (1896) c.című műrövidfilm, melybenamelyben May Irwin ad egy csókot John Rice-nak, nagy felháborodást váltott ki puritán körökben.

==== 1895-től az 1900-as évek elejéig ====

Az első nyilvános vetítés Amerikában, a New York-i Koster Bial Music Hallban, 1896. április 23-án zajlott le. Itt 12 filmetkisfilmet mutattak be. Ezek a "filmek" többnyire természeti jelenségeket (tengerhullámzás, fák a szélben) mutattak be.

A ''Csók'' c. botrányfilm vetítésének évében már létre is jött az első filmtröszt, az Edison Co., a [[Biograph]] és a [[Vitagraph]] közreműködésével., Ez a trösztamely uralta az amerikai filmgyártást az [[1910-es évek]] elejéig.

A korabeli vetítésekvetítésekre javarészt színházi előadások szünetében vagy ún. ''fonográftermekben'' került sor. A növekvő érdeklődés miatt azonban hamarosan megjelentek az erre szakosodott termek: Edisonia Hall (Buffalo), Parlor (Los Angeles, 1897), Kermesse (New York, 1903), de az első folyamatosan filmeket sugárzó mozik -– a [[Nickelodeon (mozi)|nickelodeonnickelodeonok]]<nowiki/>ok -– csak 1905-ben indultak be.

Az európai közönség más igényeket támasztott a filmmel szemben, mint az amerikai. Az amerikai műveletlenebb közönséggel szemben az európai nézőknek volt kultúrájuk, melyet színházi előadásokon, könyvek olvasásával csiszoltak, így a filmmel szemben is magasabb igényeket támasztottak. A filmet egyfajta mozgóképre rögzített színházként érzékelték.,, Innen származik a magyar filmszínház kifejezés is.

''"A„A nizzai kávéházban és azután Génuában, ahol még egyszer láttam őket, az emberek úgy tódultak hozzá, mintha búcsú, vagy vásár volna. Ha az emberek megunták, úgyis oda fog kerülni. A vásárra. A cirkusz- és trapézművészek közé."”'' -– [[Jókai Mór]] jóslata

Magyarországon a filmgyártást a ''Projectograph'' kezdte el az [[1910-es évek]]benévekben. Az első műtermet [[1912]]-ben nyitottáknyitotta meg. Faludi Miklós,. aA [[Vígszínház]] akkori vezetője által igazgatott Hunnia stúdió nem sokáig maradt meg, mert nem rendelkezett infrastruktúrával, s bohózatait minimális figyelemre méltatták. Az első magyar némafilmekben már szerepelt [[Márkus Emília]], [[Varsányi Irén]], [[Fedák Sári]], [[Hegedűs Gyula (színművész)|Hegedűs Gyula]] és még sokansok más ismert színházi másokszínész.

1912-ben 4, 1913-ban 10, 1917-ben már 75 némafilm készült Magyarországon. 1915 és 1918 között hat új műterem jött létre. Az ismertebb stúdiók a Star, Corvin, Phönix, Astra, Hungária, Gloria, Lux, Semper voltak. Sorban jöttek létreszülettek a művek: pl. a ''Szent Péter esernyője, [[A gólyakalifa (film, 1917)|A gólyakalifa]], A 111-es, a János vitéz, A nap lovagja, a Bűn és bűnhődés, az Éjjeli menedékhely, a Karenina Anna, a Dorian Gray arcképe.''

A [[Tanácsköztársaság]] idején a film szerepe felértékelődött. Magyarországon államosították a filmgyártást, csakúgy, mint a Szovjetunióban[[Szovjetunió]]ban. A 133 nap alatt 31 film forgatása fejeződött be. A fennmaradt híradók alapján büntető eljárásokat is indítottak egyes személyek ellen. A Tanácsköztársaság politikai, társadalmi, kulturális, sport- stb. életének mozzanatait ezek a filmek örökítették meg az utókor számára. Értékük felbecsülhetetlen.

[[Mel Brooks]] [[1976]]-ban, közel 50 évvel a némafilmkorszak után leforgatott egy zörejekkel, effektekkel és kísérőzenével kiegészített, de (egyetlen szó kivételével) hallható beszéd nélküli némafilmet, ''[[Bombasiker]]'' ''(Silent Movie)'' címmel. Ez aA film egyik bombapoénja:bombapoénjaként [[Marcel Marceau]], minden idők legjelentősebb [[pantomim]]művésze szól bele a telefonba.

* [[CharlesCharlie Chaplin]]

* [[AdolphAdolf Zukor]]