Wikipédia

„Szergej Mihajlovics Eisenstein” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Lacika455 (vitalap | szerkesztései)
52 337 szerkesztés
Nincs szerkesztési összefoglaló
Voxfax (vitalap | szerkesztései)
71 960 szerkesztés
Nincs szerkesztési összefoglaló
26. sor:
[[Fájl:Mikhail-einsenstein-0713-01.jpg|bélyegkép|Eisenstein szüleivel]]
 
'''Szergej Mihajlovics Eisenstein''' (A magyar szakirodalomban gyakran: EizensteinEjzenstein. Oroszul: ''Сергей Михайлович Эйзенштейн'', lettül: ''Sergejs Eizenšteins'') ([[Riga]], [[1898]]. [[január 23.]] – [[Moszkva]], [[1948]]. [[február 11.]]), szovjet [[filmrendező]] és teoretikus, a szovjet és az egyetemes filmtörténet egyik legjelentősebb alakja. Munkásságával nagy mértékben hozzájárult a film formanyelvének kialakításához.
 
== Élete, munkássága ==
34. sor:
 
Eisenstein a [[montázs]]t, a képek egymás mellé állításának módját tekintette a film lényegének. Felfogását az 1+1=3 képlettel szokták jellemezni: két egymást követő kép összhatásából olyan új jelentés születhet, amely jelentést önmagában egyik kép sem tartalmazza. A képeknek és a jeleneteknek ez az ütköztetése, ellenpontja sajátos dinamikát teremt: nem csupán a ritmus, hanem a keltett asszociációk, gondolatok dinamikáját is. Az ún. ''intellektuális film''et a fogalmak közvetlen képi megjelenítésére is alkalmasnak tartotta.
A ma már klasszikusnak számító ''[[Patyomkin páncélos]]'' (más fordításban: ''[[Patyomkin páncélos|Patyomkin cirkáló]]'') hozta meg számára a világhírt. Ennek egyes képsorait, például az [[odessza]]i lépcső jeleneteitlépcsőjeleneteit, az Eisensteinről szóló csaknem minden írás idézi. A ''Patyomkin páncélos''-t 1958-ban a világ tizenkét legjobb filmje közé választották.
 
1929-ben Eisenstein alkotótársaival Nyugat-Európába, majd az [[Amerikai Egyesült Államok|Egyesült ÁllamokÁllamokba]]ba utazott, ahol forgatási szerződést kaptak, de a terv végül meghiúsult. Ezután [[Mexikó]]ban az országról szóló ''Que viva Mexico!'' című tervezett filmjükhöz készítettek felvételeket, ám a filmet nem fejezhették be, és a hatalmas mennyiségű filmanyagot sem vihették magukkal. Abból később mások, több különböző filmet állítottak össze. A filmetforgatást szponzorként [[Upton Sinclair]] támogatta, majd a túlköltekezést megelégelve végül a támogatást is ő vonta meg.
Hazatérése után Eisenstein a moszkvai Filmművészeti Főiskolán filmrendezést tanított és elméleti munkáin dolgozott. A [[hangosfilm]] elterjedése új kihívást jelentett: az ''intellektuális film''ről korábban vallott nézeteit részben módosította, a fogalmak közvetlen megjelenítése helyett a ''belső monológ'' kérdése, a filmhang, a szöveg, sőt a színek dramaturgiai szerepe kezdte foglalkoztatni.
Állandó konfliktusban állt a filmipar nagyhatalmú vezetőjével. Végül csak 1936-ban kapott forgatási lehetőséget, ám ''Bezsin rétje'' című filmjét a hivatalos vélemény mint formalista alkotást bemutatásra alkalmatlannak találta. Eisenstein nyilvánosan önkritikát gyakorolt.
Történelmi tárgyú – immár hangos – filmjeiben (zenéjüket [[Szergej Szergejevics Prokofjev|Szergej Prokofjev]] szerezte) előtérbe került az egyéni hős, a történelmi személyiség monumentálissá növesztett alakja. Ezt a látásmódot a közeledő, illetve már az országban dúló háború is indokolta. A háborús években kezdte el a három részesre tervezett ''[[Rettegett Iván (film)|Rettegett Iván]]'' forgatását. Az első részt sikerrel be is mutatták, de a másodikat elhibázottnak ítélték, Eisenstein pedig ismét önkritikát gyakorolt, nekilátott filmje kijavításához, de nem volt ideje befejezni, azt.mert 50 éves korában szívroham következtében meghalt.
50 éves korában szívroham következtében meghalt.
 
== Filmjei ==
52 ⟶ 51 sor:
* 1935–37: ''[[Bezsin rétje]]'' (Бежин луг) (befejezetlen, a forgatást kétszer is megszakíttatták, a film anyagát tulajdonképpen megsemmisítették – [[Szergej Ioszifovics Jutkevics|Szergej Jutkevics]] restaurálta állóképekben Eisenstein halálának huszadik évfordulójára, 1968-ban)
* 1938: ''[[A jégmezők lovagja]]'' (Александр Невский)
* 1941-45: ''[[Rettegett Iván I–II.]].'' (Иван Грозный) (a II. részt betiltották, első bemutatása 1958-ban volt, ez a film részben színes. A III. rész csak terv maradt.)
 
== Források ==
* U.Gregor – E.Patalas ''A film világtörténete'' (1966)
* Guido Aristarco ''A filmelméletek története'' I. kötet. Magyar Filmtudományi Intézet, kézirat. (1962)
* [http://www.imdb.com/name/nm0001178/ imdb] {{en}}
* [http://www.carleton.edu/curricular/MEDA/classes/media110/Severson/bio.htm Részletes életrajz] {{en}}
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Szergej_Mihajlovics_Eisenstein”