„Húrelmélet” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát: 193.6.173.165 (vita) szerkesztéséről Pagony szerkesztésére |
Nincs szerkesztési összefoglaló Címkék: Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés |
||
5. sor:
4 Elektron,
5 Kvark,
6 Húr
A '''húrelmélet''' és az '''M-elmélet''' két egymásra épülő [[részecskefizika]]i modell, mely a részecskéket nem pontszerű, hanem kiterjedt objektumokként kezeli (húrok, membránok). A húrelméletnek a [[szuperszimmetria|szuperszimmetriát]] is tartalmazó változatát gyakran '''szuperhúrelmélet'''nek nevezik. Ezeket az elméleteket azért hozták létre, hogy az
A ''húrelmélet'' elnevezést mind a 26 dimenziós ''bozonikus húrelméletekre,'' mind a [[szuperszimmetria]] felfedezése után annak hozzáadásával nyert ''szuperhúrelméletre'' szokták használni. Újabban gyakran a szuperhúrelméletet mondjuk húrelméletnek. Az [[1990-es évek]]ben [[Edward Witten]] és mások meggyőző bizonyítékokat találtak arra, hogy a különböző szuperhúr elméletek (öt különböző változata van) egy '''M-elméletnek''' nevezett 11 dimenziós elmélet határesetei. Ezzel indult el a második szuperhúr-forradalom. (Az M-elméletnek még a [[fekete lyuk]]ak [[termodinamika|termodinamikájában]] is sikerült olyan eredményeket elérnie, amelyek a korábbi számításokkal összhangban vannak.)
A húrelmélet főként annak köszönheti népszerűségét, hogy reményeink szerint képes az összes erőhatás leírását egyetlen elméletbe összesűríteni. A húrelméletnek köszönhető, hogy mélyebben sikerült megértenünk a szuperszimmetrikus [[térelmélet]]eket, amelyek a részecskéket pontszerűnek tekintő
== Extra dimenziók ==
|