„Muhi csata” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
16. sor:
A király, akit hívei önfeláldozóan védelmeztek, a nagy tömeg útjával ellenkező irányban, északnyugatra a hegyek közé menekült, és talált védelmet. Öccse, Kálmán, bár súlyosan megsebesült, váltott lovakon elérte Pestet s a [[Duna|Dunán]] átkelve, megszabadult üldözőitől, de májusban belehalt a csatában szerzett sebeibe. A csatatéren maradtak, vagy az üldözés közben estek el: [[Mátyás esztergomi érsek]], Ugrin kalocsai érsek, [[Gergely, győri püspök|Gergely győri]], Jakab nyitrai és [[Rajnald erdélyi püspök]], Miklós szebeni prépost, alkancellár, Tomaj Dénes nádor, [[Andor, Szerafin fia|Szerafin fia Andor országbíró]], Rátót Domokos tárnokmester, Gutkeled Miklós horvát bán.
Bár a magyar sereg döntő csatát vesztett, de igen érzékeny veszteséget okozott az ellenségnek is. A mongolok nem érték el kívánt céljukat, mert a csatában nem sikerült elfogniuk Béla magyar királyt és a vereség ellenére sem szűnt meg a magyarok ellenállása. A várakba bezárkózott védők sikeresen védtek meg több erősséget ([[Esztergom]], [[Székesfehérvár]], [[Pannonhalma]], [[Nyitra (település)|Nyitra]], [[Fülek]], [[Abaújvár]] stb.) az ostromok során.
A mongolok váratlan távozásának nem valószínű, hogy [[Ögödej mongol nagykán|Ögödej nagykán]] halála volt a kiváltó oka, mert a mongol kurultáj csak évekkel később, 1246-ban választott új kánt. Dzsingisz kán halála után 2 évvel, 1229-ben került sor Ögödej megválasztására is. Batu ezzel nyilván tisztában volt, így a hirtelen kivonulás hátterében sokkal inkább az elszenvedett veszteségek, az elpusztított vidékeken fellépő élelem és takarmányhiány, járványok állhattak. A magyar haderő sem semmisült meg teljesen, hiszen Béla rövidesen visszavágott az őt megzsaroló Frigyesnek és visszavette a kényszerből elzálogosított 3 nyugati vármegyét.
| |||