|
A '''Bryológiabriológia''' (a [[Görög nyelv|görög]] ''bryon'', (moha) szóból ered) a [[botanika]] egyik rész tudományterületerésztudományterülete. Ez a tudományág a [[Mohák|mohákkal]] ([[lombosmohák]], [[májmohák]], [[becősmohák]]) foglalkozik. A '''mohász (bryológusbriológus)''' olyan emberekember, aki aktív tudományos érdeklődéssel figyeli meg, gyűjti, osztályozza és kutatja a mohákat.<ref name="nybg">{{Cite web|url=http://sciweb.nybg.org/science2/Bryology.asp|title=Bryology at the New York Botanical Garden|accessdate=24 December 2011|publisher=New York Botanical Garden}}</ref>
[[Fájl:Bryophyte_1.jpg|jobbra|bélyegkép|Közönséges mohák Közép-Japánban]]
== Története ==
A mohákat először részletesebben a 18-ik. században kezdték vizsgálni. ''Johann Jacob Dillenius'' német botanikus (1687-1747) ,[[Oxfordi Egyetem|Oxfordioxfordi]] professzor, 1717-ben írta meg tanulmányát a "''A [[Harasztok|páfrányok]] és mohák reprodukciója"'' címmel. Az első teljesen mohászattal foglalkozó munka, [[Johann Hedwig|Johannes Hedwig]]<nowiki/>é volt, aki lefektette a mohákreproduktív rendszertaniszervek besorolásának(sporofitonok) azalapján alapjaitfektette le a reproduktívmohák szervekrendszertani (sporofiton)besorolásának alapján,az ésalapjait. jelenlegJelenleg is ez a moharendszertan (taxonómia) alapja (1792, ''Fundamentum historiae naturalista muscorum'').
A bryológiabriológia főbb kutatási területei a rendszertan (taxonómia), az élettan (fiziológia), a molekuláris biológia ([[DNS-szekvenálás|DNS szekvenálás]]), és az ökológia (kapcsolat más növény- és állatfajokkal). Érdekesség, hogy vannak [[Rovaremésztő növények|húsevő]] mohafajok is.
Világszinten fontosabb bryológiaibriológiai kutatási központok a Bonn-iBonni Egyetem Németországban, a Helsinki Egyetem Finnországban, illetve a New York-i Botanikus Kert.
== A magyarországi mohakutatás története ==
A jelentősebb kutatások csak a 20. század elején kezdődtek Magyarországon. Korábbról csak szórványos adataink vannak, illetve a vizsgálatok célpontjában a jelenleg határon kívüli, de mohákban gazdagabb területek álltak (a Kárpátok felvidéki és erdélyi területei). Ebből az időszakból ''Hazsilinszky Frigyes'' 1885-ben megjelent "''A magyar birodalom mohaflórája"'' című munkája a legjelentősebb.
A hazai mohaflóra legaktívabb kutatója ''Boros Ádám'', 1953-ban jelent meg "''Magyarország mohái"'' című határozókönyve.
== Hivatkozások ==
{{Reflistjegyzetek}}
== Irodalom ==
* Limprichtia, ''Zeitschrift der Bryologischen Arbeitsgemeinschaft Deutschlands''
== KülsőTovábbi linkekinformációk ==
* (Német) [http://www.nees.uni-bonn.de BryologieBriológia ata theBonni UniversityEgyetem of Bonnhonlapján] {{de}}
* (Német) [http://www.ijon.de/moose/geschichte.html A bryológia rövid történelme<br> ] {{de}}
* [http://www.bryology.org/ International Association of Bryologists] {{en}}
* [http://www.abls.org/ American Bryological and Lichenological Society] {{en}}
* [http://www.britishbryologicalsociety.org.uk/ British Bryological Society<br> ] {{en}}
[[Kategória:Botanika]]
| 