„Fényképezés” változatai közötti eltérés

==== Digitális képrögzítés ====

{{Bővebben|Digitális fényképezőgép}}

[[Willard Boyle|Willard S. Boyle]] és [[George E. Smith]] 1969-ben az [[AT&T]] Bell Labsnél fejlesztették ki az első digitális érzékelőt használó képalkotási módszert, a [[CCD]]-technológiát (Charge-Coupled Device), amely eszköz a fényt elektromos jelekké alakítja. Találmányukért 2009. október 6-án fizikai Nobel-díjat kaptak.<ref>[http://www.origo.hu/tudomany/20091006-fizikai-nobeldij-2009.html Fizikai Nobel-díj az optikai kommunikációért és a CCD-érzékelőért], origo.hu - 2009. október 6.</ref> Az első digitális kamerát [[Stephen Sasson]], az [[Eastman Kodak]] egyik alkalmazottja alkotta meg 1975-ben, amiért 2010. november 17-én [[Barack Obama]] amerikai elnök a technológiai és innovációs felfedezésekért járó nemzeti érdemrenddel tüntette ki.<ref>Kruza Richárd: [https://sg.hu/cikkek/78446/obama-kituntette-a-digitalis-fenykepezogep-megalkotojat Obama kitüntette a digitális fényképezőgép megalkotóját], sg.hu - 2010. november 26.</ref><ref>[http://www.fotomagazin.hu/cikkek/digitalis-hatfalak-a-gyakorlatban Digitális hátfalak a gyakorlatban], Digitális Fotó Magazin január-februári szám - 2014. dec. 24.</ref> A digitális jel időbeli lefolyása [[Kvantálás (jelfeldolgozás)|kvantált]], számjegyek írják le és előre meghatározott egységekből épül fel.<ref name=tamop412A>Horváth Cz. János, Lévai Jenő, Dr. Molnár György: Oktatás és technológia (VII. fejezet ''Digitális fényképezés és képfeldolgozás alapjai'' [http://www.tankonyvtar.hu/en/tartalom/tamop412A/2011-0023_Oktatas_es_technologia/0702.html 2. A digitális fényképezés], tankonyvtar.hu) - 2014. január 21. ISBN 978-963-279-766-3</ref>

 

A [[camera obscura]] (vagy lyukkamera) a fényképezőgép és a [[laterna magica]] (vetítőgép) közös őse volt, mely szerkezetben már 16. században alkalmaztak konvex (domború, gyűjtő optikai) és bikonvex (kétoldali domború) lencsét, illetve az élességnövelést elősegítő rekeszt is. A 18. században kísérleteztek azonban először a képrögzítésben a gyűjtőlencsék alkalmazásával. [[Joseph Nicéphore Niépce|Niépce]] első fennmaradt, [[Kilátás a dolgozószobából]] című képének 6-8 órás megvilágítási idejét (amit héliografiának nevezett) [[Louis Daguerre|Daguerre]] (társa halála után) már 10 percre is le tudta csökkenteni (az eljárás neve [[dagerrotípia]]). Megszületett a fotó-objektív.{{refhely|Rónay Gabriella|[http://mek.oszk.hu/09600/09694/html/fototech_tort.html A fotográfiai eljárások története]}}<ref>Vincze Teréz, Vajdovich Györgyi: [http://mmi.elte.hu/szabadbolcseszet/mmi.elte.hu/szabadbolcseszet/indexc274.html?option=com_tanelem&task=all&id_tananyag=38 A film és társművészetei (bevezető kurzus szabad bölcsészeknek)], ELTE BTK, Művészetelméleti és Médiakutatási Intézet - 2006. (hozzáférés: 2016. február 3.)</ref><ref>Flesch Bálint: [http://inphoto.blog.hu/2015/01/23/torteneti_fotoeljarasok_dagerrotipia_flesch_balint_irasa Történeti Fotóeljárások - Dagerrotípia], inphoto.blog.hu - 2015. január 23.</ref>

 

A lencsék alkalmazása azonban magával hozta azok [[Optikai lencsék leképzési hibái|torzításait]] is a képre. A problémára [[Petzval József]] szerkesztett objektívje (ami nagy fényereje mellett a lencsehibákat is remekül korrigálta) jelentett megoldást, mellyel 1841-ben már 45 másodpercre csökkent az exponálás ideje. Az ő objektívje tette lehetővé a fényképészeti ipar megindulását. Fényképészeti célokra már nem használják (a belőle kifejlesztett vetítő objektívek azonban a 20. század végén is a legjobbnak számítottak), helyét az anasztigmát objektívek vették át, amelyek nagy képszögre kiterjedően, nagy fényerővel adnak [[asztigmatizmus]]tól mentes képet.<ref>Ónódy Miklós: Reprográfia a tájékoztatási intézményekben és könyvtárakban: I. A reprográfia alapjai, másoló eljárások (81-91. oldal), Országos Műszaki Könyvtár és Dokumentációs Központ (Budapest) - 1978. ISBN 963-592-150-0 (online: [https://books.google.hu/books?hl=hu&id=4gC8AAAAIAAJ Google könyv])</ref>