„Omán” változatai közötti eltérés

[[Fájl:Oman Topography.png|thumb|left|180px|Omán domborzati térképe]]

=== Domborzat ===

Az [[Arab-félsziget]] délkeleti részén elterülő ország sivár, lakatlan partszakasszal érintkezik az [[Arab-tenger]]rel és az [[Ománi-öböl]]lel. Az ország északi részén a parttal párhuzamos [[Ománi-hegység]], a déli parton a [[Kara-hegység]] keleti nyúlványai húzódnak. Területének nagy része sivatag. Legmagasabb pontja: Dzsebel-es-Sam, 3004 méter.<ref>http://www.omantourism.gov.om/wps/portal/mot/tourism/oman/home/experiences/nature/mountains</ref>

=== Vízrajz ===

=== Éghajlat ===

Az [[időjárás]] nyáron rendkívül forró, ráadásul a tenger közelében a levegő páratartalma is magas. Az éves csapadékmennyiség a fővárosban 100&nbsp;mm, a hegyvidéken van hely, ahol eléri a 640&nbsp;mm-t. A hegyek általában esősebbek, mint a sűrűbben lakott parti síkság, de vannak évek, amikor teljesen elmarad a csapadék. Nyáron az ország sivatagos részein nem ritka az 50°C feletti hőmérséklet. Ezeken a területeken a téli hónapokban is 30°C feletti hőmérsékletek dominálnak, viszont Omán magasabban fekvő részein nyáron mérhető 30°C körüli hőmérséklet. Az ország 2500-3000 méter feletti területein télen előfordulhat 0°C alatti hőmérséklet, ritkán kisebb havazás.

=== Élővilág, természetvédelem ===

Dél-Arábia jellegzetes sivatagi növény- és állatvilága közönséges Ománban is. A csapadékosabb hegyvidékeken bujább a növényzet, de ott is sivatagi jellegű. Őshonos emlősök: [[leopárd]], [[hiéna]], [[róka]], [[farkas]], és [[Nyúlfélék|nyúl]], [[nyársas antilop]], [[kőszáli kecske]], [[arab tahr]] nevű vadkecske. Madarak: [[keselyű]], [[sas]], [[gólya]], [[túzok]], [[fogoly (madárfaj)|fogoly]], [[Sólyomfélék|sólyom]], [[nektármadárfélék]].

Az [[iszlám]] már [[Mohamed próféta|Mohamed]] életében elterjedt Ománban. [[634]]-ben területét az [[Arab Birodalom]]hoz csatolták és a [[8. század]]ban a mai lakosok elődei, a [[háridzsiták]] saját imámjuk vezetésével függetlenné váltak. [[1508]]-ban a [[Portugália|portugálok]] jelentek meg és foglalták el. [[Maszkat]] 140 évig, 1508-tól 1648-ig volt a birtokukban, bár sokszor próbálták a portugál gyarmatosítókat kiverni az oszmán-törökök. Tengeri útjaik védelmében az európaiak megerődítették a várost, ahol máig fennmaradtak a gyarmati építészet emlékei. A portugál uralmat az [[Oszmán Birodalom]] váltotta fel [[1650]]-ben.

 

A jelenlegi uralkodó dinasztia megalapítója, Ahmad ibn Szaíd [[1741]]-ben vívta ki a terület függetlenségét, és egyesítette az országot, sőt elfoglalta [[Zanzibár]] szigetét is. A 19. század második felében az angolok vetették meg a lábukat a térségben, és [[1891]]-ben védnökségi szerződést kényszerítettek a [[Maszkat és Omán Szultánság]]ra, amelynek függetlensége csak formális lett. [[1913]]-ban az ország belsejében élő törzsek fellázadtak az angol uralom ellen, és kikiáltották a független [[Ománi Imamátus]]t. Ezt hétéves véres háború után ismerte el a partvidéki Maszkat és Omán szultánja, valamint [[Egyesült Királyság|Nagy-Britannia]]. [[1951]]-ben Szaíd maszkati szultán csapatai, angol fegyveresek támogatásával, elfoglalták az imamátus egész területét. Szaíd uralma a legsötétebb középkort testesítette meg. Általános volt a rabszolgaság, a szultán magánvagyonának tekintette az ország olajkincsét is. A trónörökös, Kábúsz, [[oxford]]i tanulmányait befejezve, megpróbálta rávenni apját egy mérsékelt reformpolitika bevezetésére. Amikor kudarcot vallott, [[1970]]-ben csendes puccsal magához ragadta a hatalmat. [[1970]]-ig az ország két részből állt, a [[Maszkat és Omán Szultánság]]ból és az [[Ománi Imamátus]]ból, melyet az új szultán uralkodása kezdetén egyesített.

 

 

== Gazdaság ==

{{Képdia

|cím=Képek

 

== Magyar közösség Ománban ==

== Közlekedés ==

A tömegközlekedési eszközök az országon belül ritkák, közlekedni leginkább taxival lehet.

|File:Muscat-Bait Al Baranda Museum (6).jpg|A Bait Al-Baranda Múzeum épülete

}}

 

=== Oktatási rendszer ===