„Váradi béke” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
TurkászBot (vitalap | szerkesztései)
a →‎top: File: → Fájl:
40. sor:
[[Fájl:Eastern Hungary 1550.JPG|bélyegkép|265px|jobbra|Oszmán hódítás Magyarországon (rózsaszín: Szulejmán 1541-es hadjáratában megszerzett terület)]]
{{bővebben|Buda ostroma (1540)|Buda ostroma (1541)|Buda török kézre kerülése}}
Az egyezményt azonban egyik fél sem vette komolyan. I. Ferdinánd mindenről tájékoztatta a I. Szulejmán szultánt. Arra számított, hogy a szultán megvonja a segítséget ellenfelétől, ha rájön az árulásra. Ez így is történt, ám az 52 éves I. János meghiúsította I. Ferdinánd terveit: [[1539]]. [[március 2.|március 2-án]] feleségül vette [[Jagelló Izabella magyar királyné|Jagelló Izabellát]], a [[I. Zsigmond lengyel király]] leányát. 1539 szeptemberében Ferdinánd személyes küldöttjét, [[Laszky Jeromos]]t küldte [[Isztambul|Konstantinápoly]]ba, hogy a szultánt részletesen tájékoztassa a váradi békekötésről. Ferdinánd motivációja az árulásra feltehetően az lehetett, hogy a szultán ne nyújtson segítséget Jánosnak, Ferdinánd ellenében.
 
Szapolyai Jánosnak [[1540]]. [[július 7.|július 7-én]] fia született, de két héttel ezután János király meghalt (valószínűleg szívszélhűdésben). Végakaratában meghagyta hű tanácsadójának, [[Fráter György]]nek, hogy ne tartsa be a váradi béke passzusait, hanem fiát, [[II. János magyar király|János Zsigmondot]] juttassa a trónra. A szerzetes [[Fráter György]] nagyon ügyes politikus volt. Török segítséggel igyekezett megvédelmezni Magyarországot Ferdinándtól, aki katonai erővel próbált érvényt szerezni a váradi szerződésnek. [[1541]]-ben azonban I. Szulejmán szultán csapatai megszállták [[Buda (történelmi település)|Budát]], fogságba hurcolták a Szapolyai-párt vezetőit. A szultán Izabellát és csecsemő fiát eltávolította az országból, és nekik adta [[Erdély]]t, amelyet később [[Fráter György]] szervezett állammá.