Wikipédia

„Rendi országgyűlés” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
(Összes ellenőrzésre váró szerkesztés megjelenítése)
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a Történelmi országgyűlések kategória hozzáadva (a HotCattel)
Grga (vitalap | szerkesztései)
1 108 szerkesztés
15. sor:
Az országgyűlési rendszernek is fontos alapja volt a 13. századtól kialakuló nemesi vármegye, a nemesség megyei önkormányzati intézménye, melynek tagjai választással nyerték hivatalukat.
 
=== Egytáblás rendi országgyűlések (1400-as évek végétől - 1608) ===
A magyar országgyűlés tagjai előbb, egészen a 15. századig együttesen, egy„egy táblántáblán” („egy asztalnál”) folytatták tanácskozásaikat és, hozták határozataikat. AzA társadalomban azonban az eredetileg egységes nemességnemességen keretébenbelül a főrendi[[Magyar elemneknemesség|főnemesség]] (magnatesfőrendi nemesség: hercegek, baronesgrófok, regnibárók) és a köznemességnek[[Magyar elkülönülésévelnemesség|köznemesség]] ésfokozatosan elkülönült, a köznemesség saját követküldési jogánakjogot kifejlődésévelszerzett, együtt haladtvégül az aországgyűlést folyamat,is amelyennek végeredménybenmegfelelően az országgyűlésnekátalakították, két, külön ülésező részre, táblára„két oszlásáttáblára” eredményezteosztva; ezt az állapotot az  1608. évi koronázás utáni I. törvénycikk  törvénybe iktatta.
 
Buda 1541-es török elfoglalása, az [[Országgyűlés#Az ország három részre szakadása|ország három részre szakadása]] után a Habsburg uralom alatti [[királyi Magyarország]] országgyűléseit legtöbbször [[Pozsony|Pozsonyba]] (alkalmanként [[Sopron|Sopronba]]) hívták össze. Az [[Erdélyi Fejedelemség|Erdélyi Fejedelemségben]], majd a [[18. század|18. századtól]] a Habsburgok által külön kormányzott [[Erdély|Erdélyben]] külön [[Erdélyi országgyűlés|erdélyi országgyűléseket]] tartottak. A Magyar Királyság országgyűlése a 17-18. században általában mintegy 500 főből állt.<sup>[[Magyarországi országgyűlési választások#cite note-1|[1]]]</sup>
 
Az [[Erdélyi Fejedelemség|Erdélyi Fejedelemségben]], majd a [[18. század|18. századtól]] a Habsburgok által külön kormányzott [[Erdély|Erdélyben]] külön [[Erdélyi országgyűlés|erdélyi országgyűléseket]] tartottak.
== Kéttáblás rendi országgyűlés bevezetése (1608) ==▼
 
[[1608]]-ben vezették be Magyarországon az országgyűlésben a [[Parlament|kétkamarás rendszert]], kettéválasztva egymástól a főtáblát és az alsó táblát (a követek tábláját). A [[Felsőtábla|főtábla]] (főrendi tábla, felsőtábla, mai szóval felsőház) tagjai a főnemesek és főpapok voltak, születésüknél illetve hivataluknál fogva. Az [[alsótábla]] (kamara, képviselőház) ülésein választással megválasztott küldöttek képviselték a többi rendet.<sup>[[Rend (feudalizmus)#cite note-Sz.C3.A1ray IV. 67-69-12|[8]]][[Rend (feudalizmus)#cite note-24|[jegyzet 8]]]</sup>▼
▲=== Kéttáblás rendi országgyűlés bevezetése (1608) ===
▲[[1608]]-ben vezették be Magyarországon az országgyűlésben a [[Parlament|kétkamarás rendszert]], kettéválasztva egymástól a főtáblát és az alsó táblát (a követek tábláját). A [[Felsőtábla|főtábla]] (főrendi tábla, felsőtábla, mai szóval felsőház) tagjai a főnemesek és főpapok voltak, születésüknél illetve hivataluknál fogva. Az [[alsótábla]] (kamara, képviselőház) ülésein választással megválasztott küldöttek képviselték a többi rendet.<sup>[[Rend (feudalizmus)#cite note-Sz.C3.A1ray IV. 67-69-12|[8]]][[Rend (feudalizmus)#cite note-24|[jegyzet 8]]]</sup>
 
'''Alsótáblai megyei küldöttválasztásra''' csak a teljes választókorú népesség 5 %-át adó megyei nemesség tagjai és 5%-ot kitevő szabad királyi városok küldöttei voltak jogosultak.
 
A küldöttek száma ezen belül sem volt népességarányos: a vármegyei nemesség részéről minden megyét külön-külön egy szavazat illetett meg, míg a szabad királyi városok, a papság, illetve a kerületek küldöttei csupán egy-egy szavazattal rendelkeztek. Így a rendi országgyűlések alsótáblájában legtöbben a megyei nemesség képviselői voltak. Őket a megyei választásokon, a megyei nemesség a vármegyeházán, kortes hadjárat után választotta. A jelölteket hivatásos kortesek kísérték és segítették. Végső döntésre a jelölteket támogató nemesekből álló tömeg a vármegyeháznál gyűlt össze: többségük kívülrekedve, a nyitott ablakokon keresztül hallgatta a hangzavart és az ablakban álló kortesek jelzéseinek megfelelően időről-időre éljenzéssel támogatta jelöltjét. A gyűlésterembe bejutott nemesi tömeg hangos vitát folytatott, melyet a kortesek által vezényelt éljenzések és hurrogások kísértek. A jelöltekről a végső döntést, hagyományos szabály szerint, a többség véleménye alapján hozták: szavazatszámlálás nem volt, hanem jelölteket támogató (nemesi) tömeg kiabálásának hangereje alapján becsülték meg a többséget.<sup>[[Magyarországi országgyűlési választások#cite note-2|[2]]]</sup> A megválasztott megyei követet utasítással látták el, és visszahívható volt.
 
A Magyar Királyság országgyűlése a 17-18. században általában mintegy 500 főből állt.<sup>[[Magyarországi országgyűlési választások#cite note-1|[1]]]</sup>
 
== A rendi országgyűlési rendszer vége ==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Rendi_országgyűlés”