„Beregardó” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
(→‎Híres emberek: Sablon:Bereg)
[[Beregszász]]tól 2 km-re északra fekszik, közigazgatásilag Beregszászhoz tartozik.
 
 
==Nevének eredete==
''Ardó'' neve magyar foglalkozásnévből ered, királyi szolgálatban lévő erdőóvók települését jelöli. A falu egykori lakóinak feladata valószínű a királyi vadászóterületül szolgáló beregi erdők védelme és felügyelete lehetett.
==Története==
Beregardó nevét először 1332-ben a pápai tizedjegyzék említette Ordow néven. 1347-ben Ordo, 1480-ban Zaazardo, 1530-ban, 1542-ben és 1550-ben Ardo, 1553-ban Bereghzaz-Ardo, 1808-ban Ardó (Beregszászvég), Ardow, Ardü, 1877-ben Végardó, 1913-ban Beregardó néven említették az oklevelekben.
[[1332]]-ben ''Ordow'' néven említik először. A 14–15. században megye- és nemesi gyűléseket tartottak itt. [[1566]]-ban a [[tatárok]] felgyújtották és kirabolták a falut. [[reformátusok|Református]] temploma 14–15. századi eredetű, [[1779]]-ben újították fel, de mai alakját csak [[1938]]-ban nyerte el. [[1975]] és [[1978]] között helyreállították, de a hívek csak [[1989]]-ben kapták vissza.
 
[[1332]]-ben ''Ordow'' néven említik először. A 14–15. században megye- és nemesi gyűléseket tartottak itt. [[1566]]-ban a [[tatárok]] felgyújtották és kirabolták a falut. [[reformátusok|Református]] temploma 14–15. századi eredetű, [[1779]]-ben újították fel, de mai alakját csak [[1938]]-ban nyerte el. [[1975]] és [[1978]] között helyreállították, de a hívek csak [[1989]]-ben kapták vissza.
 
[[1910]]-ben 812, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Bereg vármegye]] [[Tiszaháti járás]]ához tartozott.