„Albertina (Bécs)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
/*commonskat ki, infoboxban van |
|||
29. sor:
Albert herceg halála után a gyűjtemény és az épület örökösére, Károly főhercegre szállt, később Albrecht főherceg és Frigyes főherceg rendelkezett fölötte. Ebben az időben került sor a grafikai gyűjtemény további bővítésére.
Az épületek és a gyűjtemény [[1919]] tavaszán a [[Habsburg-család|Habsburgok]]tól az [[Osztrák Köztársaság]] tulajdonába kerültek. [[1920]]-ban az egykori császári udvari könyvtár (Kaiserliche Hofbibliothek) metszeteinek állományát egyesítették a gyűjteménnyel. Habár ekkorra a palota valamikori tulajdonosai minden vagyontárgyukat kiürítették az épületből, a gyűjtemények – az alapító oklevél szerint – mégis a palotához köthetők. Az „Albertina” nevet [[1921]] óta viseli az épület és a gyűjtemény.
1996-tól 2003-ig az Albertina el volt zárva a nyilvánosság elől, és teljes átalakításon ment keresztül. Ugyanebben az időszakban egy 3000 köbméteres raktárat hoztak létre az alagsorban, hogy ne rontsák el a városképet. A bejárat felújításával [[Hans Hollein]]t bízták meg. Különösképpen az úgynevezett Soravia-szárny (Soravia-Wing) került a megosztott, többségében inkább kritikus véleményeket megfogalmazó médiafigyelem középpontjába.<ref>Vö. többek között a weblinkként csatolt Jan Tabor-cikkel, amely a Falter hetilapban jelent meg 2003. december 17-én, és a korábbi Elisabeth Leopold-cikkel, amely a Kronen-Zeitungban jelent meg 2003. szeptember 14-én, ill. a Kurierban és a Der Standardban 2003. december 12-én.</ref>Egyúttal 2000. január 1-jén az Albertina szövetségi múzeumként jogi önállóságot kapott. A kiállításokat eredetileg már 2002-ben újra meg akarták nyitni, az átépítést azonban késleltette, hogy a helyszínen felfedeztek egy 130 sírhelyes római temetkezési helyet.<ref>[http://www.nextroom.at/ 2. Umbau auf Raten] (Hozzáférés: 2010. április 10.)</ref>
| |||