„Christopher Hitchens” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →További információk: Protokollcsere (Turkásznivalók) |
a →Életpályája: Kalkuttai Szent Teréz (WP:BÜ) |
||
29. sor:
Szülei – Eric Ernest és Yvonne Jean (Hickman) Hitchens – Skóciában találkoztak a második világháború idején, ahol mindketten a [[Brit Királyi Haditengerészet]]ben szolgáltak. Az édesanyja a WRNS – Nők Királyi Haditengerészete – tagja volt, az apja pedig tisztként szolgált az HMS ''Jamaica'' cirkáló fedélzeten.<ref name="Hitch-22 Independent">Walsh, John. ''The Independent.'' [http://www.independent.co.uk/arts-entertainment/books/reviews/hitch22-a-memoir-by-christopher-hitchens-1984845.html "Hitch-22: A memoir by Christopher Hitchens"] Hozzáférés: 2010. május 28.</ref> Az HMS ''Jamaica'' közreműködött a német ''Scharnhorst'' csatahajó elsüllyesztésében, az [[északi-fok]]i csatában. Apja haditengerészeti karrierjének köszönhetően a család számos alkalommal bázisról bázisra költözött [[Egyesült Királyság|Nagy-Britannia]] és annak befolyási övezetében. Köztük [[Málta|Máltán]] is, Sliemában, ahol 1951-ben testvére, Peter született.
Hitchens főként a politika, irodalom és a vallás ([[ateizmus]]) területén volt aktív. Számos talk-show és előadás mutatja Hitchens konfrontatív vitastílusát, ami dicsért és ellentmondásos személyiséggé tette őt. Számos kérdésben lévő ellentmondásos véleményt hangoztató álláspontja rendkívül ismertté tette őt. Szigorúan kritizálta például [[Kalkuttai
Hosszú ideig Hitchens [[Szocializmus|szocialistaként]] lépett fel, viszont a nyugati politikai baloldal reakciója a Rushdie-ügyben (ő „Langyos Reakciónak” nevezte), a baloldal Bill Clinton támogatása és a politikai baloldal „háborúellenes” álláspontja a [[Bosznia-Hercegovina|bosznia-hercegovina]]i krízis alatt Hitchens folyamatosan távolodott a politikai baloldaltól. [[2001. szeptember 11-ei terrortámadások|A szeptemberi 11-ei támadások]] után Hitchens álláspontja az intervenciós külpolitika iránt megerősödött. Az [[iszlám]]ot a [[Fasizmus|fasiszta]] gondolkodásmóddal hasonlította össze.<ref>[http://www.newyorker.com/archive/2006/10/16/061016fa_fact_parker?currentPage=all Profiles: He Knew He Was Right: The New Yorker]</ref> Számos cikkben támogatta az [[iraki háború]]t, ami miatt néhányan neokonzervatívnak nevezték, viszont Hitchens semmilyen szempontból nem tartotta magát [[Konzervativizmus|konzervatívnak]]. Barátja, Ian McEwan antitotalitárius baloldalinak tartotta.<ref name="NewStatesman2010">Eaton, George. ''The New Statesman'' [http://www.newstatesman.com/books/2010/07/conservative-course-presidency Interview: Christopher Hitchens] 2010. július 12.<!-- Hitchens recalls in his memoir having been "invited by [[Bernard-Henri Levy]] to write an essay on political reconsiderations for his magazine ''La Regle du Jeu''. I gave it the partly ironic title: 'Can One Be a Neoconservative?' Impatient with this, some copy editor put it on the cover as 'How I Became a Neoconservative.' Perhaps this was an instance of the Cartesian principle as opposed to the English empiricist one: it was decided that I evidently was what I apparently only thought."--></ref> Egy 2010-es interjúban Hitchens kijelentette, hogy még mindig [[Marxizmus|marxista]] volt.<ref>{{youtube|Y-s9AyNQyCw|Paxman találkozik Hitchensszel. Teljes 30 perces beszélgetés a BBC-s Jeremy Paxmannel (angolul)}}</ref>
| |||