Wikipédia

„Király István (irodalomtörténész)” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
jav.
3. sor:
{{Életrajz infobox
| név = Király István
| kép =
| képméret =
| képaláírás =
| születési név =
| születés helye = [[Ragály (település)|Ragály]]
| születés dátuma = [[1921]]. [[július 15.]]
| halál helye = [[Budapest]]
| halál dátuma = [[1989]]. [[október 19.]] {{életkor-holt|1921|7|15|1989|10|19}}
| nemzetiség = magyar
| házastárs =
| szakma = irodalomtörténész, országgyűlési képviselő, pedagógus
| díjak = [[Kossuth-díj]] (1953) <br> [[A Magyar Népköztársaság Állami Díja|Állami Díj]] (1973) <br> [[Alföld-díj]] (1986) <br> [[SZOT-díj]] (1988)▼
| művésznév =
| becenév =
| szerepei =
| munkái =
▲| díjak = [[Kossuth-díj]] (1953) <br> [[A Magyar Népköztársaság Állami Díja|Állami Díj]] (1973) <br> [[Alföld-díj]] (1986) <br> [[SZOT-díj]] (1988)
| kitüntetés =
| hivatalos oldala =
| blogja =
| MySpace =
| IMDb =
| PORT.hu =
}}
 
30 ⟶ 11 sor:
 
==Életpályája==
Apja református lelkész volt. A középiskolát a [[Sárospatak]]i Református Gimnáziumban végezte 1931-19391931–1939 között, majd a [[Pázmány Péter Tudományegyetem]] bölcsészkarán tanult magyar–német szakon, [[Eötvös József Collegium|Eötvös-kollégistaként]]. Eközben állami ösztöndíjjal a berlini egyetemen is tanult. 1944-ben tanári diplomát szerzett.
 
1945-ig Debrecenben tanított, ezután 1947-ig Budapesten az Országos Köznevelési Tanács volt titkára, majd 1948-ig könyvtáros az [[Országos Széchényi Könyvtár]]ban. 1948-ban az [[Eötvös József Collegium]]ban tanított a kollégium megszűnéséig. 1949-től az [[Eötvös Loránd Tudományegyetem]] irodalomtörténeti tanszékén dolgozott docensként. 1957-19591957–1959 között a [[szeged]]i egyetemen tanított. 1959-ben visszakerült az ELTE-re: a XX. századi magyar irodalomtörténeti tanszéken volt egyetemi tanár, majd tanszékvezető, 1988-ig.
 
Király István 1953-19561953–1956 közt a [[Csillag (folyóirat)|Csillag]] folyóiratot szerkesztette, 1962-19691962–1969 között a [[Kortárs (folyóirat)|Kortárs]], 1970-19891970–1989 között pedig a [[Szovjet Irodalom (folyóirat)|Szovjet Irodalom]] című folyóiratot. 1970-től haláláig a [[Világirodalmi lexikon]] főszerkesztője volt, 1967-től a [[Magyar életrajzi lexikon]] szakszerkesztője.
 
==Kutatási területe==
Fő kutatási és tanítási téméja [[Ady Endre]] volt. Fő műve négy kötetes Ady-monográfiája. Jelentős irodalomtörténeti alkotás korai Mikszáth monográfiája és a kései Kosztolányi monográfia. [[Komját AladárrólAladár]]ról 1960-ban jelent meg tanulmánya a Társadalmi Szemlében (Az első magyar kommunista költő - Komját Aladár költői fejlődése).
 
==Művei==
60 ⟶ 41 sor:
 
==Jegyzetek==
{{forrásokjegyzetek}}
 
==Forrás==
67 ⟶ 48 sor:
 
==További információk==
 
* {{MÉL|4||ABC07165/07908.htm}}
* [http://mek.niif.hu/00000/00019/html/k/i006714.htm Kortárs magyar írók]
* [http://www.lib.jgytf.u-szeged.hu/folyoiratok/tiszataj/97-11/vekerdi.pdf Értékelés Király István munkásságáról a Tiszatáj 1997. novemberi számában]
* [[Ungvári Tamás]]: Az életem enciklopédiája. Scolar Kiadó, Bp., 2012.
 
==Kapcsolódó szócikkek==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Király_István_(irodalomtörténész)”