„Perczel Béla (igazságügy-miniszter)” változatai közötti eltérés

A nemesi származású bonyhádi Perczel család sarja. Édesapja, bonyhádi Perczel Sándor ([[1778]]-[[1861]]), édesanyja, kajdácsi Kajdacsy Erzsébet ([[1782]]-[[1836]]) volt. Az egyik fivére, bonyhádi lovag [[Perczel Mór]] ([[1811]]-[[1899]]) honvédtábornok volt. 1845-től a szekszárdi járás főszolgabírója, 1848-tól 1849-ig Tolna vármegye alispánja volt. Az 1848-1849. évi szabadságharc bukása után évekig visszavonultan élt a birtokán. 1860 és 1861 között helytartótanácsi tanácsos volt, majd [[1865]]-től kezdve négy cikluson át országgyűlési képviselő (1878-ig) és táblai bíró lett 1869-ig. Ő volt 1869 és 1872 között a [[Deák Párt]] elnöke. 1870-ben a képviselőház alelnöke, 1874-ben elnöke lett. 1875. március 2-a és 1878. június 30-a között igazságügy-miniszter volt a [[Wenckheim-kormány|Wenckheim-]], majd a [[Tisza Kálmán-kormány]]ban. Az ő nevéhez fűződik a [[Csemegi Károly|Csemegi]]-féle büntetőtörvénykönyv, a [[Csemegi-kódex]] elfogadtatása. Miután lemondott, a Kúria semmítőszéki osztályának alelnöke, 1883-ban a Kúria másodelnöke, végül pedig 1884-ben az elnöke lett. [[1886]]-tól haláláig a főrendiház tagja volt.