„Vlagyimir Jevgrafovics Tatlin” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló |
|||
121. sor:
*Kontrarelief IV.: ([[1910]])
*
*
*
[[1917]]-ben a [[cárizmus]] megdöntése után egy csapásra megváltoznak Tatlin tevékenységének arányai és jellege. Tatlin belépett az újonnan létrehozott Művészeti Dolgozók Szövetségének „baloldali blokkjába”, amely [[Moszkva|Moszkvába]] küldte őt, hogy közreműködjék az új művészeti élet megszervezésében. Több bizottságba is belép az intenzív munka érdekében. Részt vett programdokumentáció szerkesztésében, a tervezés megszervezésében, a megrendelések szétosztásában, illetve felvételében, a városok ünnepi feldíszítésében, jó néhány múzeum [[államosítás]]ában, tanműhelyek megszervezésében stb.
*A
*Kávéházi lámpa: ([[1917]]) Ez a mű átmenet teremt építészeti munkásságához.
162. sor:
Sokan arra a következtetésre jutottak Tatlin művészetéből, hogy az „kivonult a technikába”. Ám Tatlin csak emlékeztetett arra, hogy ő csaknem univerzális művész, s bármely művészeti ágban folytathatja munkáját.
Amikor a [[produktivizmus|produktivistákat]] megfosztották tevékenységük reális talajától „vissza kellett térnie” a művészet valamely „nem formalistának” bélyegzett, hagyományos területéhez. Tatlin a festészetet, az építészetet és a színházat választotta a lehetőségek közül. S valóban, az [[1930]] és [[1950]] közötti években javarészt [[festészet]]tel és [[grafika|grafikával]] foglalkozott, de csaknem teljesen „önmaga számára”. Fő tevékenységi területe a színház. Itt megőrizhette elveit, bár időnként kénytelen volt eltávolodni az anyag-formától, és engedményt tenni az elferdített „[[Realizmus (művészet)|realizmus]]”-elvnek.
== További információk ==
| |||