„Lignyi csata” változatai közötti eltérés

A nyilvánvalóan túlerőben lévő szövetséges haderő még nem egyesült, az angolok [[Brüsszel]]ben, a poroszok keletebbre, [[Liège]]-ben összpontosultak, a francia császár ezt szerette volna mindenképpen megakadályozni, célja kettőjük közé vonulni és külön-külön megverni az angolokat és poroszokat. Wellingtonról és Blücherről olyan mendemondák járták, hogy a két tábornok között vita támadt a stratégia tekintetében, s hogy seregeik nem álltak egyesített parancsnokság alatt. Blücher marsall serege széles arcvonalban felsorakoztatva négy hadtestre oszlott, összesen {{szám|117000|emberrel}}, köztük {{szám|12000|lovassal}} és 296 ágyúval. Az 1. hadtest [[Hans Ernst Karl von Zieten|Zieten]] parancsnoksága alatt [[Charleroi]] közelében állt, a 2. [[Georg Dubislav Ludwig von Pirch|Pirch]] vezetésével [[Namur (település)|Namurnél]], a 3. [[Johann von Thielmann|Thielmann]] vezetésével [[Cuincy]]nél, a 4. [[Friedrich Wilhelm von Bülow|von Bülow]] parancsnoksága alatt pedig [[Liège]]-nél. A főhadiszállás Namurben volt, közel nyolcvan kilométerre (vagyis jó egynapi lovaglásra) Wellington brüsszeli bázisától. Napóleon ebben a széttagoltságban látta a lehetőséget, tábornokait hátrahagyta szárnyai biztosítására s az esetleges franciaországi lázadás megakadályozására, majd fő seregével észak felé vonult. Mire [[1815]]. [[június 14.|június 14]]-én erőit közvetlenül a belga határtól délre vonta össze, hadserege {{szám|90000}} gyalogosból, {{szám|22000}} lovasból, és 366 ágyúból állt.