„Munkácsy Mihály” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Ásító inas, 1868-69 - Olaj, fa, 31 x 24 cm. Magyar Nemzeti Galéria, |
a Árpád magyar nagyfejedelem → fejedelem (WP:BÜ), apróbb javítások |
||
42. sor:
=== Tanulóévek ===
Reök István, mivel unokaöccse gyengébb tanuló volt, inkább azt javasolta neki, hogy az iparos mesterségek valamelyikét tanulja ki, ezért a céhkönyvek bizonysága szerint 1855. január 6-án a fiút Lang György [[békéscsaba]]i asztaloshoz adta, inasnak.<ref
{{idézet2|''1861-ben volt, hogy mint rokkant asztaloslegény egészségem helyreállítása végett Gyulán nagybátyámnál váratlanul betoppantottam, ki szigorú ember levén, valami »Jugendstreichot« gyanítva, majdnem rögtön visszaexpediált Aradra, honnan jöttem; másnap azonban, midőn a hideg kegyetlenül kirázott, szó sem volt többé Aradról, és szorgos ápolás alá vetettem. Szerencsémre hideglelésem harmadnapos volt, s a közbeeső napokban jól érezvén magam, szabad időmet rajzolgatással tölthettem. Szamosy akkor tájban olaszországi útjából visszatérvén, Wenckheim gróf meghívása folytán családi képeket festeni Gyulára jött. A véletlen összehozván vele, elmondtam neki egész őszintén, hogy biz én asztaloslegény vagyok, de nagyon szeretek rajzolni, s hogy míg hideglelésem tart, minden időmet a rajzolásra akarom szánni. Megmutattam neki zsenge rajzaimat; ő jól megnézte előbb azokat, azután pedig engem s végre így szólt: «Magából talán más is lehetne, mint asztalos.»''|Munkácsy Mihály levele első mesteréről, Vasárnapi Ujság, 1900, 18. szám<ref>{{cite web |url=http://epa.oszk.hu/00000/00030/02414/pdf/02414.pdf |title=Munkácsy Mihály levele első mesteréről, Vasárnapi Ujság, 1900, 18. szám |accessdate=2015-04-21 | |date= | publisher=Vasárni Ujság|language=magyar}}</ref>}}
206. sor:
1891-ben az akkor épülő [[Országház]] számára megrendelt ''Honfoglalás'' című képhez különböző embertípusokról számtalan fotótanulmányt készített, modelleket, kosztümöket és kellékeket gyűjtött hozzá. Titkárával, [[Écsy Ferenc József]] festő-fényképésszel együtt járta be az országot, és levéltárakban kutatott az [[régészet|archeológiai]] és [[antropológia]]i hűség érdekében.<ref name="honfoglalás"/>
{{széles kép|Munkacsy Mihaly Honfoglalas (colored).jpg|1000px|3=''Honfoglalás'' (1893), Munkácsy terem, [[Országház]], [[Budapest]], [[Magyarország]]<br> A kép [[Anonymus]]nak a [[Gesta Hungarorum]]ban megírt legendájának azt a pillanatát ábrázolja, amikor [[I. Szvatopluk morva fejedelem|Salán]] vezér követei tizenkét fehér lóért cserébe egy nyaláb füvet Alpár homokjáról és egy korsó Duna vizet adnak át [[Árpád magyar
Mindenhol lelkesen fogadták, [[Bánffyhunyad]]on például élőképpel emlékeztek ''Krisztus Pilátus előtt'' című képére. Ugyanebben az évben készítette el a ''Virágok áldozatá''t és a Pulitzerné és Blumenthálné arcképét. Szegeden megtekintette Balázs Sándor és [[Szigligeti Ede]] ''Sztrájk'' című előadását, feltételezhetően ennek hatására fogott hozzá ''Sztrájk'' című festményéhez. 1892-ben befejezte a ''Mosónők'' újabb változatát, illetve a ''Hírnök (Levelet olvasó hölgy)'' című képének tanulmányát és két variációját, melyek holland típusú szalonképek. Az ''Ebéd után'' című képéhez tanulmányt és több változatot készített, akárcsak a ''Szerelmi vallomás''hoz. ''Honfoglalás (Árpád)'' című művéhez is nekilátott, két színvázlatot festett hozzá.
| |||