„Várpalota története évszámokban” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
17. század - adatok Farkas Gábor: A török hódoltság krónikája Székesfehérváron és Fejér megyében (1526) 1543 – 1688 |
|||
250. sor:
== 17. század ==
* [[1601]] március közepe – a fehérvári török 400 főnyi serege rohanja meg Palotát, de hatvan halottjuk hátrahagyásával kénytelenek visszavonulni. <!-- Tanulmányok • Farkas Gábor: A török hódoltság krónikája Székesfehérváron és Fejér megyében (1526) 1543 – 1688 (1690) (219. oldal) -->
* [[1602]]. [[augusztus 12]]. – Horváth Gáspár, Palota várának parancsnoka jelenti Győrbe, hogy a törökök ma Székesfehérvárt ostromolják. ]]. <!-- Tanulmányok • Farkas Gábor: A török hódoltság krónikája Székesfehérváron és Fejér megyében (1526) 1543 – 1688 (1690) (222. oldal) --> A török ebben az évben Palotát is megkísérti. <!-- Szíj: Várpalota, 1960. -->
* [[1605]]. – Horváth Tamás, [[Bocskai István]] bizalmi embere 160 lovassal a Dunántúlra jön, hogy a Dunántúlt Bocskai pártjára állítsa. Útban Székesfehérvár felé, ahol a szandzsákbéggel kívánt tárgyalni, megkerülve Veszprém várát útba ejtik Palotát, majd felszólítja kapitányát, Horváth Gáspárt, hogy álljon Bocskai István fejedelem pártjára. Horváth Gáspár azonban elutasított a felhívást, mondván: ''„Az jámbor Bocskai ki légyen, személyét nem ismerem, levelét nem látám, kívánságát nem értettem. Követet ne is fárasszon, ha a várat akarja, mert szinte olyan válasza lészen, mint harmadéve Szerdár Haszán basának volt... Én nemzetemben soha áruló nem volt, bizony én nem akarok első lenni!”'' <!-- Veress D. Csaba: Várak a Bakonyban, p. 156. -->
* [[1605]]. [[június 5.]] – [[Szamosközy István]] feljegyzése alapján ekkor Palota Bocskai csapatainak hatalmában van. <!-- Huszár Pál: Források és dokumentumok Várpalota történetéhez I. kötet. p. 211. -->
266. sor:
* [[1630]]. [[december 12.]] – Laszy Péter kihirdeti hivatalosan a király akaratát, hogy 1000 magyar forint ellenében meghagyja Káldy Zsuzsanna kezén fenti feltételekkel Palotát és a fent körülírt Palota várához tartozó birtokokat, többek között Inotát. Az ítélettel mindkét fél elégedetlen. A püspök azért, hogy nem kapta vissza minden birtokát, Káldy Zsuzsanna pedig bosszankodik a jogtalannak vélt 1000 forint miatt. <!--Faller: Inota monográfiája. http://epa.oszk.hu/01900/01940/00015/pdf/szfvsz_03_03-04_1933.pdf -->
* [[1646]] – Vajtai Márton [[veszprém]]i hajdú verses levele a palotai törökökhöz „Palotai rabló törökökhöz” címmel. <!--Veress D. im. p. 174.-->
* [[1647]]. július 21. – Batthyány Ádám Esterházy Lászlóhoz levelében a következőkről értesít minket: ''„Az beszprimi vitézek is egyetértvén egy vitéz szolgáimmal, Palota alá mentenek, mintegy hatszázan lovassal, gyaloggal, azoknak jórészét kiszorították az vártól, s jól is, s rosszol is jártak, mivel énnekem igen jó és vitéz szolgámat meglőtték, ki miatt meg is holt; egy s kettő másik szobán vannak lövés miatt; nem tudom, ha gyógyulhatnak-e meg nyavalyások, azok is igen vitéz legények, és ki megholt, Jobbagi Istóknak hívták, kit bizon igen sajnáltam, de az így szokott járni az törökben. Tizenhat elevent hoztak el s ennéhány fejet.”'' <!--Batthyány Ádám Esterházy Lászlóhoz, Rohonc, 1647. július 21., MNL OL P 124, nr. 252. http://btk.ppke.hu/uploads/articles/7429/file/Mart%C3%AD%20Tibor_disszert%C3%A1ci%C3%B3.PDF
-->
* [[1648]] – Vitézi ének [[Thury György]]ről
* '''[[1650]]. [[április 20.]]''' – [[III. Ferdinánd magyar király|III. Ferdinánd]] [[Zichy István (tárnokmester)|Zichy I. István]]nak adományozza Palotát és vártartományát.
274 ⟶ 276 sor:
* [[1669]]. – Ismét török kézen Palota
* [[1672]]. – A bosnyák keresztény szülőktől származó Oszmán pasa, a későbbi nagyvezír helyettes ekkor a palotai őrség egyik csapatának, a [[bosztandzsi]]knak parancsnoka (bostandzsi basi). <!-- Levéltári Közlemények, 10. (1932) 1–2. • ISMERTETÉSEK • Fekete Lajos: Das Archiv des Bosnakien Osman Pascha. Hrsg. von Franz Babinger. Berlin, 1931. / 148–152. o. (10_1-2_149. oldal) -->
* [[1675]]. [[május 29.]] – Ibrahim (fehérvári főszandzsákbég) „Csíkvárnak, Palotának, Csókának" szandzsákbégje. <!-- Tanulmányok • Farkas Gábor: A török hódoltság krónikája Székesfehérváron és Fejér megyében (1526) 1543 – 1688 (1690) (231. oldal) -->
* [[1680]]. [[január 30.]] – A veszprémi, tihanyi és vázsonyi végvárak magyar katonasága Palota várának környékén portyázott. A lovassági harcban Berhida keleti szélén, a Séd-patak hídjánál többek között hősi halált halt Sempthey Ferenc vázsonyi kapitány is, kinek fejét a palotai törökök magukkal viszik. Ezek a csetepaték már előrejelzik egy újabb háború kezdetét.<!-- SZÁNTÓ IMRE: A BALATONI VÁRAK ÖVEZETE A DUNÁNTÚLI VÉDELMI RENDSZERBEN. http://epa.oszk.hu/01600/01610/00018/pdf/vmm_18_1986_11_szanto.pdf 285. oldal valamint http://hu.scribd.com/doc/47584026/Veress-D-Csaba-Varak-a-Bakonyban p. 194. -->
* [[1683]]. [[június 23.]] – A török hadak e napon érik el Palotát, majd innét 24-én a Thököly-párti hadak generálisa, Barkóczy Ferenc Veszprém várába megy. (A török hadsereg 1683. május 13-án Belgrádnál összpontosul, ahol a szultán kinevezi a hadjárat fővezéréül Kara Musztafa basa nagyvezírt. Néhány nappal később, június 7-én Thököly Imre fejedelem magyar csapatai Eszéknél csatlakoznak a török hadakhoz.) <!-- http://hu.scribd.com/doc/47584026/Veress-D-Csaba-Varak-a-Bakonyban -->
* [[1683]]. [[szeptember 24.]] – Babocsay Ferenc veszprémi kapitány e napon keltezett levelében így dicsekszik haditetteiről: "egy fehérvári derekas Somi Zainnak, ugyanott való egy agának, és négy vagy öt iszpájának (szpáhinak) is, az palotaiaknak pedig az színét, az várból sem szedhettünk volna válogatva is jobbakat, úgy mint Besvári nevű palotai agának, Kara Oglunak és ezeken kívül is tizenkét az palotaiak közül; eleven is hat vagyon kezünk között, azokban is jó iszpáiák és bestiák vannak. <!-- http://hu.scribd.com/doc/47584026/Veress-D-Csaba-Varak-a-Bakonyban -->
* '''[[1687]]. [[november 17.]]''' – Esterházy János 3000 emberével ostrom alá vonja a várat. Az ostromló magyar csapatok soraiból öt hajdú meghal. A harmadik napon a török átadja Palotát. Vége a török hódoltság korának Palotán. <!-- http://hu.scribd.com/doc/47584026/Veress-D-Csaba-Varak-a-Bakonyban --> Az ostromban részt vesz Gabrieli Rafal, másnéven Tüzes Gábor barát is. <!-- Pallas Nagylexikon http://www.kislexikon.hu/gabrieli.html --> A palotai vár kapitánya a csóri birtokos, Szegedi Bálint. <!-- Tanulmányok • Farkas Gábor: A török hódoltság krónikája Székesfehérváron és Fejér megyében (1526) 1543 – 1688 (1690) (236. oldal) -->
* [[1687]]. [[november 20.]] – Megérkezik Komáromból Ariazaga János ezredes Komáromból néhány ágyúval, melynek hatására a várvédő törökök megadják magukat. <!-- http://hu.scribd.com/doc/47584026/Veress-D-Csaba-Varak-a-Bakonyban -->
* [[1687]]. [[november 21.]] – Végül 68 fegyveres férfi, 97 asszony és 39 gyermek hagyja el a várat, akiket egész Budáig kísér el a katonaság, ahol hajóba ültetik és török területre szállítják őket. <!-- http://hu.scribd.com/doc/47584026/Veress-D-Csaba-Varak-a-Bakonyban -->
* [[1688]]. [[szeptember 9.]] – A székesfehérvári provizor [Az új provizor: Kranzer] amiatt panaszkodik, hogy Csókakőn és Palotán kizárólag magyar hajdúk és magyar huszárok állomásoznak, akik az itteni németekre nézve veszélyesebbek, mint a törökök voltak. „Csókakő és Palota stratégiai szempontból Fehérvárra akkor lenne veszélyes, ha magyar felkelés törne ki." <!-- Tanulmányok • Farkas Gábor: A török hódoltság krónikája Székesfehérváron és Fejér megyében (1526) 1543 – 1688 (1690) (240. oldal) -->
* [[1692]]. [[július 10.]] – Az újjáalakuló [[Fejér megye]] első, főispáni beiktató gyűlésén, mely [[Székesfehérvár]]on zajlik, jelen vannak mások mellett vásonkeői Zichy Imre és ifjabb Zichy István őfelsége aranysarkantyús vitézei, Szegedi Bálint, a palotai vár kapitánya, Sallay István az említett Zichy Imre és István grófok tiszttartója, Budai Ferenc a palotai vár helyettes parancsnoka.
<!-- Forrás: ARANY MAGYAR ZSUZSANNA – KLAUSZNÉ MÓRA MAGDA: FEJÉR VÁRMEGYE NEMESI KÖZGYŰLÉSÉNEK REGESZTÁI (1692–1711) -->
| |||