„Merkúr” változatai közötti eltérés

19 bájt hozzáadva ,  3 évvel ezelőtt
a
a (Visszaállítottam a lap korábbi változatát: 80.98.217.28 (vita) szerkesztéséről Porrima szerkesztésére)
A csillagászok eredeti elképzelésére az a magyarázat, hogy mikor a Merkúr olyan pontban volt, hogy a legjobban meg lehetett figyelni, ennek a 3:2 aránynak mindig ugyanabban a fázisában volt, s mindig ugyanazt a felét mutatta a Föld felé. Ennek az a mélyebb magyarázata, hogy a Merkúr keringési ideje majdnem pontosan fele a Földdel történő együttállások időközének. Mivel a Merkúr forgási és keringési [[szögsebesség]]e között fennáll ez a 3:2 arány, egy [[szoláris nap]] – a Nap két delelése között eltelt idő – a Merkúron nagyjából 176 földi napig,<ref name="strom" /> a [[sziderikus idő]]<ref group=mj>A ''sziderikus forgásidő'' a Wikipédia infoboxában használatos megnevezés, Marik Miklós Csillagászat c. művében ''Rotációs periódus'' a neve</ref> – egy tengely körüli fordulat ideje – pedig nagyjából 58,7 földi napig tart.<ref name="strom" />
 
Az évmilliókra vonatkozó pályaszámítások azt mutatják, hogy a Merkúr pályájának [[excentricitás]]a [[káoszelmélet|kaotikusan]] változik a 0 (kör alakú pálya) és 0,47 értékek között.<ref name="strom" /> Ez magyarázhatja a Merkúrnál a 3:2-es rezonanciát (ellentétben a sokkal gyakoribb 1:1-gyel), mivel ennek az állapotnak a kialakulása sokkal valószínűbb a nagy excentricitás időszakában.<ref name="Correia">{{cite journal
| last=Correia | first=Alexandre C. M.
| coauthors=Laskar, Jacques | year=2004