|
* [[Travertin|Édesvízi mészkő]]
{{idézet 2|(ásv.), mésztartalmú, hideg, de leginkább hévvizek üledéke, likacsos, csöves, szálkás vagy földes szövettel, sokszor állati s növényi maradványokkal. SzinökSzínük többnyire barnás. Ritkás féleségeit [[mésztufa|mésztufának]], mészszivagnak, travertiónak, limnokalcitnak nevezik. Magyarországban több helyütt fordul elő. [[Óbuda (városrész)|Ó-Buda]], [[Kiscell|Kis-Cell]], [[Margitsziget]], [[Gánóc]] ([[Szepes vármegye]]), [[Vihnye]] és [[Szklenófürdő|Szklenó]] ([[Selmecbánya|Selmes]] mellett). Az édesvízi kvarc (hidroquarcit, limnoquarcit), hasonló képződésű opálanyag-lerakódások [[trachittufa|trachittufában]] vájódott medencében, hol esetleg kövületeket is tartalmaznak, Tokaj, Hegyalja, [[Fony]], [[Sárospatak]], [[Lutila]], [[Körmöcbánya|Körmöc]] mellett; ha likacsos, [[malomkő|malomköveknek]] használják. Válfajai a [[kovapala]], lidiaikő, szalagos kvarcit, az opálok; a földesek közül: a tripoli, [[menilit]], kovaliszt kovatuda és a Geysirek porodinamorf képződményei ([[geyserit]]), melyek intermittáló forrás módjára nagy erővel lökődnek fel. Úgy a mésztufának, valamint a kovatufának oldott állapota, kitűnően és plasztikusan kövesítő anyag ([[Megyaszó]], [[Tokaj-hegyalja|Tokaj-Hegyaljától]] DNy-ra, [[Tarnóc]], [[Nógrád vármegye]], [[Arizona]], [[Észak-Amerika]]). Ugy az É., mint a kvarcit, jelenkori képződésű (de van diluviális is), egyszerű réteget alkotó kőzetek.|[[A Pallas nagy lexikona]]}}
== Barlangok ==
|
