„Gorove László” változatai közötti eltérés

→‎Élete: szinnyeis avítt fogalmazás átírása, de nem mindenhol megy...
(infobox)
(→‎Élete: szinnyeis avítt fogalmazás átírása, de nem mindenhol megy...)
==Élete==
 
Apja Gorove Kristóf, a város főbírája, több ízben királyi kormányszéki biztos és országgyűlési követ, ésanyja beodrai Karácsonyi Veronika fia. Tanulását szülőhelyén kezdte és a bölcseletig bezárólag [[Kolozsvár]]ottoon folytatta, ahol 1796-ban a kolozsvári színpadon fiatal társaival Kotzebue, ''Embergyűlölés és megbánás'' című darabját játszotta. 1800-ban [[Pest (történelmi település)|Pest]]re jöttment az egyetemre törvényt tanulni, itt [[Haliczky András]] ismertette meg vele a német és, [[Dugonics András]] pedig a magyar irodalom ismeretére vezette őtirodalmat. [[Kazinczy Ferenc]] és Faludi munkái pedig különösnagy hatást gyakoroltak reá. Atyja halála (1801) félbeszakasztatta vele a törvénytanulást és az ősi birtokba lépett és 1810-ben elhagyván [[Erdély]]t, [[Magyarország]]ra jött és az [[Alföld]]ön telepedett le, ahol királyi adomány által megnyerte [[Gattája]] (ma: Gátalja) helységet. Miután látta, hogy e vidéken a magyar nyelv mindenütt kiküszöböltetik, minden igyekezetét arra fordította, hogy némely szabadalmak engedésével Gattájára magyar lakosokat édesgessen, akiknek az általa emelt templomban az [[Isten]] igéje magyarul hirdettessék. Így magyarosodott meg Gattája és vidéke. Hivatalt, noha felszólították, nem vállalt, egyedüli örömét a tudományokban és gazdaságban lelte. A nemzetiség és nyelv ügyében szerzett érdemeiért a Magyar Tudományos Akadémia 1835. szeptember 11-én levelező tagjává választotta, melynek 1839. február 18-ai alapítólevelével (testvéreivel együtt) 1000 forint tőkét hagyományozott oly végből, hogy annak kamataival egy kitűnő pályamű szerzője jutalmaztassék. Ehhez képest az akadémia által minden negyedik évben a Gorove-alapítványból, hatvan arany jutalom mellett, jutalomkérdés volt kitűzendő, mely felváltva az erkölcstudomány, széptan és magyar művelődéstörténet köréből került ki.
 
Apja 1801-ben elhunyt, így Gorove félbehagyta a tanulást és átvette ősei birtokának irányítását. 1810-ben elhagyta [[Erdély]]t, [[Magyarország]]ra költözött és az [[Alföld]]ön telepedett le, ahol királyi adomány által megnyerte [[Gattája]] (ma: Gátalja) települést. Miután látta, hogy ezen vidéken sehol nem használják a magyar nyelvet, minden igyekezetét arra fordította, hogy bizonyos kiváltságok engedésével Gattájára magyar lakosokat édesgessen, akiknek az általa emelt templomban magyarul hirdethetik az [[Isten]] igéjét. Így magyarosodott meg Gattája és vidéke. Hivatalt nem vállalt, bár felkérték rá; egyedüli örömét a tudományokban és gazdaságban lelte. A nemzetiség és nyelv ügyében szerzett érdemeiért a Magyar Tudományos Akadémia 1835. szeptember 11-én levelező tagjává választotta. Az Akadémiának 1839. február 18-ai alapítólevelével (testvéreivel együtt) 1000 forint tőkét hagyományozott arra a célra, hogy annak kamataival egy kitűnő pályamű szerzőjét jutalmazzák. Ehhez képest az akadémia által minden negyedik évben a Gorove-alapítványból, hatvan arany jutalom mellett, jutalomkérdés volt kitűzendő, mely felváltva az erkölcstudomány, széptan és magyar művelődéstörténet köréből került ki.
 
Etikai, történelmi és országismereti témákban sokat publikált a [[Tudományos Gyűjtemény]]ben 1819-től halálig.