„Szociolingvisztika” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
{{Szociolingvisztika}} |
a linkek |
||
1. sor:
{{Nyelvészet}}
A '''szociolingvisztika''' egy szemléletmód, amely a nyelvhasználat és a társadalom összefüggéseit empirikus módszerekkel vizsgáló tudományterületeket foglalja magába. Kialakulásában a [[szociológia]] és a [[nyelvészet]] játszottak meghatározó szerepet, de az
Vannak kutatók, akik a vizsgálat perspektívája alapján különítik el a szociolingvisztikát (más néven mikro-szociolingvisztika) és a nyelvszociológiát (makro-szociolingvisztika), mely szerint előbbi a társadalom hatását vizsgálja a nyelvre, míg az utóbbi a nyelv hatását vizsgálja a társadalomra, ugyanakkor nem célszerű élesen különválasztani a két szempontot, mivel nyelv és társadalom egymást közösen feltételezi, egymással kapcsolatban állnak.
Azt is vizsgálja, hogyan befolyásolják a különböző beszédformákat ([[lektus]]okat) olyan társadalmi tényezők, mint etnikum, vallás, társadalmi réteg, nem, végzettség stb., és hogyan sorolhatjuk ennek alapján csoportokba a lektusokat egy [[Társadalom|társadalmi réteg]]ben. Ahogy a nyelvhasználat egyik helyről a másikra változik ([[dialektus]] formájában), úgy változik a különböző társadalmi osztályok között is, és ezeket az ún. ''[[szociolektus]]okat'' vizsgálja a szociolingvisztika.
==Laboviánus szociolingvisztika==
Általában [[William Labov]]ot tekintik a szociolingvisztika atyjának. A mintákat a lakosságból gyűjtik interjúkkal, amik alapján végül megállapítanak bizonyos tényezőket. Labov szerint az ideális tényező
| |||