„Népbíróságok Magyarországon” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
12akd (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
19. sor:
A népbíróságok intézményét az eredeti elképzelés szerint addig kívánták fenntartani, amíg meg nem születik az ''esküdtbíráskodás''t szabályozó törvényi háttér. A felállításukról szóló rendeletet az 1440/1945. M. E. rendelettel áprilisban módosították, majd [[1945]]. [[szeptember 16.|szeptember 16-i]] hatállyal törvényerőre emelték az 1945. évi VII. törvényben.
 
Az eredeti célokat [[Soós Mihály]] történész szerint [[1946]] márciusáig követték. A kommunisták leszámoló eszközévé a demokratikus államrend és a köztársaság büntetőjogi védelméről szóló 1946. évi VII. tc. értelmében az ítélőtáblák székhelyén felállított külön tanácsok tették – írta Soós Mihály.
 
A háborús és népellenes bűnök elkövetőinek felkutatását ugyanakkor a kezdettől a kommunisták ellenőrzése alatt álló rendészeti szervek végezték (de Major egy írása szerint vádemelési indítványaik alig felében emeltek ténylegesen vádat a népügyészségek<ref>[http://www.c3.hu/scripta/beszelo/99/11/10pala.htm Palasik Mária: „Üstökön ragadni a reakciót”]</ref>).