„Bertolt Brecht” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →Élete és munkássága: Egyértelműsítés |
Belső hivatkozások hozzáadása/eltávolítása |
||
5. sor:
|képaláírás= Bertolt Brecht
<!--Élete-->
|születési dátum=
|születési hely=
|halál dátuma=
|halál helye=
|nemzetiség=[[Németek|német]]
|szülei=
42. sor:
Miután 1933-ban Hitler hatalomra jutott, először [[Ausztria|Ausztriába]], majd [[Svájc]]ba, [[Dánia|Dániába]], [[Finnország]]ba, [[Svédország]]ba, végül az [[Amerikai Egyesült Államok]]ba emigrált. Hazájában írásait és darabjait betiltották. Az [[emigráció (tevékenység)|emigrációban]] is folyamatosan írta náciellenes drámáit, melyek közül a legkiemelkedőbb a ''Rettegés és ínség a Harmadik Birodalomban'' (1935–38) és az ''[[Arturo Ui|Állítsátok meg Arturo Uit]]'' (1941).
[[1939]]-ben Finnországban [[Hella Wuolijoki]] finn írónőnél vendégeskedett, majd családjával együtt a [[Szovjetunió]]n keresztül az Amerikai Egyesült Államokba utazott, ahol [[Santa Monica (Kalifornia)|Santa Monicában]] telepedett le. Megpróbált [[Hollywood]]nak is dolgozni, de nem járt sikerrel.
Legjelentősebb drámáit azonban a [[háború]] ideje alatt írta. A ''Galilei élete'' (1939) című tandrámában a tudósok felelősségét vetette fel. A ''Kurázsi mama és gyermekei'' (1939) című, a 30 éves háború idején játszódó történelmi drámájában azt bizonyítja, hogy a háborúkon valójában senki nem nyerhet. ''A szecsuáni jólélek'' (1940) című drámájának hősnője, a segítőkész Sen Te vagyonhoz jut, kapitalista lesz, és rá kell jönnie, hogy ha jót akar cselekedni, akkor ahhoz kíméletlennek is kell lennie. ''A kaukázusi krétakör'' című drámájában, mely nem sokkal a háború vége előtt, [[1945]]-ben készült el, az anyaságért vetélkedő két asszony bibliai történetét dolgozta fel.
| |||