„Teleki Géza (politikus)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
CsurlaBot (vitalap | szerkesztései)
a egyértelműsítés - Teleki Pál
8. sor:
== Élete ==
 
Teleki Ede gróf és Haller Matild grófnő fia. Désen született, a katolikus ágból. Középiskolai tanulmányait [[Nagybánya|Nagybányán]], [[Nagyvárad]]on és [[Marosvásárhely]]t végezve, gazdaságot tanulni a [[hohenheim]]i akadémiára ment, majd a jogi tanulmányok befejezése után [[Kővár]] vidékén volt tiszteleti jegyző. Kővár vidéke külön törvényhatóságának feloszlatása után, [[Szatmár vármegye]] közügyeiben vett részt, mint a közigazgatási bizottság tagja. 1875-ben választották meg első ízben országgyűlési képviselőnek a kisnyírjesi kerületből; attól fogva hetedízben képviselte a jelenlegi somkúti kerületet. A [[Szabadelvű Párt]] híve volt, Kovách László halála után a képviselőház háznagyává választották meg, de csakhamar, midőn [[Tisza Kálmán]] a miniszterelnöki széket elfoglalta és a belügyi tárcától megvált, 1889. június 16-án ő lett a [[Tisza Kálmán-kormány|Tisza-kabinet]] belügyminisztere<ref>A Magyar életrajzi lexikon hibásan a Széll Kálmán-kormány (1899. február 26. – 1903. június 27.) belügyminisztereként jelöli.</ref> és [[Tibád Antal]] államtitkárjával ő dolgozta ki a közigazgatási reformjavaslatokat. Tisza Kálmánnal együtt 1890. március 15-én ő is kilépett a miniszterségből és ekkor valóságos belső titkos tanácsossá nevezték ki; a [[Magyar Tudományos Akadémia]] 1899. május 4-én választotta meg az igazgatótanács tagjává. Hivatalától megválván, társadalmi munkásságra szentelte idejét és több tudományos és jótékony egyesület és részvénytársaság élén állt, nevezetesen 1894-től a [[Magyar Történelmi Társulat]] elnöke, a [[Petőfi Társaság]] tiszteletbeli tagja, Klotild nevét viselő árvagyermekeket nevelő budai szeretetház és a szegény szermekek nyári szünidői menházairól és üdüléséről gondoskodó egyesület, a fehérkereszt egyesület lelencházának sat. előljárója volt.
 
Elbeszéléseket írt a ''Fővárosi Lapok''ba (1864-71); egy ismert népdalokból összeállított népdalművet is szerkesztett és a történelmi társulat közgyűlésein mondott beszédeit a Századok közölte.