„Nankingi mészárlás” változatai közötti eltérés

A második vh. „hivatalosan” még nem kezdődött meg.
(A második vh. „hivatalosan” még nem kezdődött meg.)
}}
 
A '''nankingi mészárlás''' vagy ahogy másképp nevezik, '''Nanking meggyalázása''' a történelem egyik legnagyobb tömegmészárlása és mégis egyben a [[Japán CsászáriBirodalmi Hadsereg]] egyik kevésbé ismert rémtette. A [[második világháborúkínai–japán háború]] alatt a japán inváziós erők által elkövetett, hat hétig tartó erőszakhullám számos részlete ma sem tisztázott még. Ennek oka, hogy a helyszínt még az események előtt elhagyták a nyugati diplomaták, az újságírók és a polgárok zöme, így csak többnyire japán és kínai forrásokra lehet támaszkodni, amelyek meglehetősen ellentmondásosak. Az erőszak áldozatainak számát a kínaiak közel 300 ezer főre becsülik, de a japán kormány csupán 20 ezer főt ismer el. A [[tokiói per|Távol-keleti Nemzetközi Katonai Törvényszék]] 250 ezer főben állapította meg az áldozatok számát.
 
== Előzmények ==
A kínai nacionalista kormány 1928-ban, az [[északi hadjárat (Kína)|északi hadjárat]] után [[Kanton (város)|Kantonból]] [[Nanking]]ba helyezte át székhelyét. Ennek hatására az addigi negyedmilliós lakosság száma, néhány év alatt egymillióra emelkedett.
 
1937. július 8-án a pekingi városközponttól 15 kilométerre fekvő [[Marco Polo hídi incidens|Marco Polo hídnál]] a kínaiak és az ott gyakorlatozó japán katonák között tűzpárbaj bontakozott ki. A japán vezetés felháborodva az eseményeken a kínai katonák megbüntetését, és bocsánatkérést követelt a kínai vezetéstől, amely vonakodott ennek eleget tenni. A második felszólítással egy időben a japán haderők átfogó támadást indítottak. Ezzel kitört Kína és Japán között az úgynevezett [[második kínai–japán háború]]. A konfliktus Japán [[20. század]] eleje óta folytatott [[Imperializmus|imperialista]] politikájára vezethető vissza, amelynek célja az volt, hogy [[Kína|Kínát]] politikailag és katonailag az uralma alá hajtsa, hogy az ott található fontos nyersanyaglelőhelyeket, a hatalmas munkaerőt és élelmiszerkészletet biztosítsa a maga számára. Ezzel együtt a kínai [[nacionalizmus]] erősödése és az [[önrendelkezési jog]]hoz való feltétlen ragaszkodás is szította a háború tüzét.
 
== A mészárlás ==