„Baloldali Blokk” változatai közötti eltérés

Valódi célja a kormánykoalícióban részt vevő kommunisták részéről a miniszterelnököt ([[Nagy Ferenc (miniszterelnök)|Nagy Ferenc]]) is adó legnagyobb kormánypárt, a [[Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt|Független Kisgazdapárt]] [[Szalámitaktika|felszalámizásának]] megkezdése azzal a váddal, hogy a kisgazdapárt jobbszárnya a [[Magyarországi földreform (1945)|földreform]] eredményeinek felszámolásán és egyéb "[[reakció]]s" terveken dolgozik. A [[Nemzeti Parasztpárt]] egyes politikusai ugyanakkor azt várták a szövetségtől, hogy hozzájárulhat a kisgazdák egyes általuk túl jobboldalinak tekintett politikusainak kiszorításához.

A hivatalos érvelés szerint a Baloldali Blokk céljai a következők voltak: Egyeztetni kívánta a tagszervezetek politikai jellegű küzdelmeit a demokratikus vívmányok, mint például a földreform megőrzése érdekében, különösen a [[Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt|Független Kisgazdapárt]] környezetében megjelenő jobboldali, néhol szélsőjobboldali nacionalista eszméket hangoztató elemekkel szemben. A Blokk kiállt az [[államosítás]]i program megvalósítása, a [[közigazgatás]] "megtisztítása"„megtisztítása” és a [[bank]]ok teljes állami ellenőrzés alá vonása mellett. ''"Mindezek„Mindezek a gazdasági rendszabályok elválaszthatatlanul összefüggnek a politikai reakció elleni erélyes harccal"harccal”'' – írta akcióprogramjában a Baloldali Blokk.

A szövetség [[1946]]. [[március 5.|március 5-én]] alakult. Ezen a megbeszélésen képviseltette magát a kisgazdák [[Ortutay Gyula]] vezette (a kommunistákhoz húzó) szárnya is és el is fogadták a kommunisták nyilatkozattervezetét, de taktikai okokból a szövetség úgy döntött, hogy Ortutayék ne vegyenek részt a Blokkban hivatalosan. [[március 7.|Március 7-én]] a Baloldali Blokk háromszázezres tömegtüntetést szervezett Budapesten ''"Ki„Ki a nép ellenségeivel a koalícióból!"”'' jelszóval.

A tüntetéssel egyidőben a Kisgazdapártba beépült kommunisták sikertelen kísérletet tettek arra, hogy egy [[Gyoma (település)|Gyomán]] (a mai [[Gyomaendrőd]]) rendezett gyűlésen megalakítsák a párt szegényparaszti tagozatát, azaz gyakorlatilag kettészakítsák a pártot. A kommunisták lapjában, a [[Szabad Nép]]ben azonban a tüntetés napján megjelentettek egy nyilatkozatot, amelyben a ''"„[[Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt|Független Kisgazdapárt]] haladó demokratái egyetértenek a Magyar Kommunista Párt, a Szociáldemokrata Párt és a Nemzeti Parasztpárt harcával a reakció ellen. Kérjük és kívánjuk pártunk vezetőségétől, hogy ezt a harcot pártunk reakciós csoportja ellen nyomban indítsa meg, és velük szemben a konzekvenciákat haladéktalanul vonja le. Hisszük, hogy mindez pártunk, a magyar demokrácia, egyben a magyar jövendő megerősödését szolgálja."”''

A Blokk működését megnyitó tüntetésen [[Rákosi Mátyás]] arra szólított fel, hogy a ''"a„a demokráciában helye van a tömegmozgalmaknak, a nép jogosult arra, hogy kezébe vegye az igazságszolgáltatás ügyét."”'' A következő hónapokban rendszeressé váltak a "népítéletek". ''"A népítéletek számos esetben fordultak köztisztviselők elleni fizikai atrocitásba, helyenként lincselésbe, illetve antiszemita pogromba. A szociáldemokraták és a parasztpárt statisztáló támogatását élvező kommunisták ezzel kívánták demonstrálni a kisgazdáknak, hogy – úgymond – ti a parlamentben, mi az utcán vagyunk többségben"'' - mondta a korszakról szóló előadásában a [[Mindentudás Egyeteme|Mindentudás Egyetemén]] [[Gyarmati György]] történész.