„Witold Pilecki” változatai közötti eltérés

1938-ban ezüst érdemkeresztet kapott társadalmi tevékenységéért.<ref name=Lidia> [http://en.pilecki.ipn.gov.pl/portal/rpe/1025/8193/Rotamaster_Witold_Pilecki.html Lidia Świerczek: Pilecki élete. A lengyel Nemzeti Emlékezet Intézete.]</ref>

Az általános mozgósítás során 1939. augusztus 26-án hívták be tényleges szolgálatra és a 19. gyalogsági hadosztály kötelékében egy lovas-szakasz parancsnokságával bízták meg. Ahogy a német támadás részlegesen megsemmisítette egységüket, [[Lviv|Lemberg]], majd a román hídfő felé vonult vissza. Itt csatlakozott a ''Jan Włodarkiewicz'' őrnagy parancsnoksága alatt szerveződő 41. gyalogsági hadosztályhoz. A szeptemberi harcok során Pilecki alegysége 7 német harckocsit és 3 repülőgépet semmisített meg.

Pilecki Włodarkiewicz őrnaggyal [[Varsó]]ba ment és 1939. november 9-én a két katona megalakította a megszállt Lengyelország első földalatti szervezetét, a Titkos Lengyel Hadsereget (''Tajna Armia Polska'', TAP).<ref name=Lidia>< /ref> Pilecki törzsfőnökként, majd főszemlélőként olyan eredményesen szervezte a titkos működést, hogy tevékenységük Varsón kívül kiterjedt Közép-Lengyelország több nagyvárosára is (''Siedlce'', [[Radom]], [[Lublin]]), és 1940-re már hozzávetőleg 8000 tagot számláltak (ezek fele rendelkezett lőfegyverrel). 1941/1942 fordulóján a TAP beolvadt a Fegyveres Harci Szövetségbe (''Związek Walki Zbrojnej'', ZWZ), későbbi, ismertebb nevén a Honi Hadseregbe (''Armia Krajowa'', AK).

A szökevények a vasúti vágányok mentén a [[Soła]], majd a [[Visztula]] folyóig értek, ez utóbbin egy ott talált csónakkal keltek át. A [[Kis-Lengyelország|kis-lengyelországi]] ''Alwernia'' nevű városkában a lelkésztől ennivalót és vezetőt kaptak. Útjukat ''Tyniec'', ''Wieliczka'' és ''Bochnia'' irányába folytatták, míg az utóbbi várostól 8 &nbsp;km-re fekvő ''Nowy Wiśnicz''-ben meg nem találták az igazi Tomasz Serafińskit. Itt léptek kapcsolatba a Honi Hadsereggel és előadták a tábor megtámadásának tervét. Ezt a Honi Hadsereg vezetése irreálisnak tartotta és elutasította.

1943. november 11-én<ref>1937-től november 11-én ünnepelik a lengyel függetlenséget.</ref> lovassági kapitánnyá (századossá) léptetik elő.

Amikor 1944. augusztus 1-jén kitört a [[Varsói felkelés]] Pilecki a Honi Hadsereg Főparancsnokság Diverziós Vezetésénél (többek között a Hírszerző Dandárnál helyettes parancsnokként) szolgált. Először rangrejtve egyszerű közlegényként harcolt, később, amikor több tiszt elesett, felfedte magát és elvállalta csapatának parancsnokságát. Varsó egyik erődített körzetét védték két héten át a szüntelen német támadással szemben. A felkelés elbukott, Pileckit elfogták és először a [[szilézia]]i ''Stalag VIII-B Lamsdorf'' (később: Stalag-344, lengyelül: Łambinowice), majd a [[bajorország]]i ''VII A Murnau'' elnevezésű hadifogoly-táborba vitték. A hadifogoly-táborból 1945. július 9-én szabadult. Nem sokkal később csatlakozott az [[Olaszország]]ban állomásozó 2. Lengyel Hadtesthez és megírta Auschwitzről szóló monográfiáját.<ref name=Lidia>< /ref>

[[Fájl:Order of White Eagle Poland.jpg|thumb|200px|A lengyel ''Fehér Sas Érdemrend'']]