„Tolcsva” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Terület és népsűrűség adatok frissítése 2016-os adatokkal AWB |
kékít |
||
9. sor:
| járás = Sárospataki
| rang = [[község]]
| polgármester = Csoma Ernő ([[
| irányítószám = 3934
| körzethívószám = 47
63. sor:
A [[filoxéra]] járvány (szőlővész) [[1886]]-ban érte el Tolcsvát, és a hegyaljai települések közül itt volt a legnagyobb a szőlő pusztulása. Az újratelepítés után 1895-re majdnem visszaállt a vész előtti állapot. A nagyobb szőlőbirtokosok nemcsak pincészettel, hanem feldolgozó és palackozó üzemekkel is rendelkeztek, önálló kereskedelmi, értékesítési joggal, az üvegeken saját címerrel ellátott címkékkel. A Hegyalján a [[19. század]] második felétől különböző társaságok, egyesületek alakultak, melyekhez a tolcsvai birtokosok is csatlakoztak.
[[1913]]-ban nagy árvíz pusztított a településen, melynek során kb. 160 lakóház került víz alá. A természeti csapás után, emberi áldozatokat követelő [[első világháború|világháború]] jött. A háború éveiben nemcsak a hadszíntéren, de a hadi üzemekben is jelen voltak a tolcsvai lakosok. Az áldozatok emlékére a községi képviselőtestület emlékművet állított. A világháború pusztításai, a [[Magyarországi Tanácsköztársaság|Tanácsköztársaság]] helyi negatív intézkedései, majd a [[trianoni békeszerződés]] hátrányosan hatott Tolcsva fejlődésére 1920 után. A tolcsvaiak elvesztették a korábbi piacaikat, országos vásáraikra sem jöttek el az elcsatolt területekről.
[[Fájl:Léleklyuk - Tolcsva, 2014.06.18 (2).JPG|
[[1939]]-ben, a [[második világháború|világháború]] kitörése után lengyel menekültek telepedtek meg Tolcsván. Központi utasításokra fokozódott a helyi zsidóság tevékenységének korlátozása. Megszüntették egyesületeiket, szervezeteiket, iskolájukat, eljárást kezdeményeztek ellenük, bolti készleteiket elkobozták, ingatlanaikat elvették stb. Tolcsváról a hadköteles férfiakat a hadszíntérre küldték, a polgári lakosság pedig a katonaság felszerelésének kiegészítésében vett részt. A
[[1944]]. december 17-én vonultak be a román, majd a szovjet csapatok. Komoly megterhelést jelentett a lakosság számára a szovjetek rendelkezései: a borkészlet felmérése és lefoglalása, termények, élő állatok, takarmány, élelmiszerek stb. hadi célra való beszolgáltatása. 1945 márciusában Tolcsván is megalakult a néphatalmi szervezet, a Nemzeti Bizottság. Ezen év augusztus 4-én Ónody Imre községi bíró elnökletével összeült az új képviselőtestület. Intézkedés történt a zsidó vagyonok visszajuttatásáról. Az 1945-46-os tanév már nyugodt körülmények között folyt. Az óvoda folyamatosan működött. 1945 márciusában Tolcsván is [[földosztás]] kezdődött. 1947-ben megtörtént a község villamosítása, 1948-ban pedig államosították az iskolákat. Megindult a mozi működése, a kultúrház és könyvtár intézményes működése és takarékpénztár is alakult.
129. sor:
== Források ==
*[[Borovszky Samu]]:Zemplén vármegye
*[[Szekrényessy Attila]]: Egy [[Borsod (település)|borsodi]] udvarház története Bp. 2006. ISBN 963 229 008 9
== Jegyzetek ==
{{
== Külső hivatkozások ==
* [http://www.wineroads.eu/varos.php?varos_id=70 Európai borutak portál]
143 ⟶ 142 sor:
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{portál|Földrajz||Magyarország|-|}}
{{DEFAULTSORT:
[[Kategória:Borsod-Abaúj-Zemplén megye települései]]
| |||