„Rendszerváltás Magyarországon” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Grga (vitalap | szerkesztései) →Összefoglalás: ellenzéki csoportok szerepe |
kékít |
||
12. sor:
A magyarországi rendszerváltásra (a térség többi kommunista államához hasonlóan) válsághelyzetben – elsősorban az [[Keleti blokk|államszocialista geopolitikai rendszert]] fenntartó [[Szovjetunió]] strukturális (katonai és gazdasági) válságának következtében – kerülhetett sor, a társadalom egy kis részének, elsősorban az [[értelmiség]] egyes, politika iránt érdeklődő csoportjainak aktív részvételével.
A rendszerváltást kiváltó alapvető társadalmi erőt az egypártrendszerrel a demokratikus érdekérvényesítésből kizárt többségi társadalom, és az ezt képviselő, az állampárton kívüli, civil értelmiségből szerveződő ellenzéki csoportok (elsősorban is a demokratikus ellenzék, a népi-nemzeti lakitelki-csoport, Bibó Szakkollégium egyetemistái) jelentették, akik demokratikus szabadságjogokat akartak, megszüntetve az állampárt privilégiumait. Ezzel egyidőben az uralmon levő állampárton belül is felléptek [[reformkommunisták]] (közülük legismertebb [[Pozsgay Imre]] csoportja), akik a gorbacsovi peresztrojka folytatásaként „felülről” is politikai reformokat szorgalmaztak. A külső befolyásoló körülmények között figyelembe kell venni egyrészt a szovjet katonai megszállás tényét, másrészt az európai biztonságpolitika adottságait, azaz Magyarország "kettős függőségét".<ref>Erről részletesen ld. Böröcz József, [http://www.mtapti.hu/mszt/19923/borocz.htm 'Kettős függőség és tulajdonvákuum: Társadalmi átalakulás az államszocialista félperiférián', ''Szociológia'', 1992,3:3-20.]</ref> Mindezek következtében az új rendszer kompromisszumok, politikai alkuk eredménye volt, s az átalakulás az új elitek megteremtése mellett az államszocialista politikai és gazdasági elitek ([[Magyar Szocialista Munkáspárt|MSZMP]]-[[pártállami hierarchia|nómenklatúra]]) társadalmi előnyeinek részleges - bár jobbára átmeneti és korlátozott - átmentését is eredményezte. (E kompromisszumban a főbb mai magyarországi politikai erők mindegyike, illetve ezek közvetlen elődje részt vett, s e 'békés' megoldás élvezte a „rendszerváltó” társadalom nagy többségének hallgatólagos támogatását is.) A magyar rendszerváltás közjogi jellegű volt, az ország intézményeinek átalakulását az [[Országgyűlés]] által jóváhagyott törvények szabályozták. Az események az [[A Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága|Alkotmánybíróság]] [[1990]]. januári létrejötte után kizárólag [[jogállam]]i keretek között zajlottak.
[[Fájl:Nemzeti Ünnep - Petőfi szobor 1989.03.15 (2).jpg|thumb|balra|1989. március 15-e Budapesten, a Petőfi szobornál]]
{{kommunizmus Magyarországon}}
54. sor:
* 1988. november 13-án a budapesti [[Jurta Színház]]ban megalakult a [[Szabad Demokraták Szövetsége]].
* 1988. november 20-án a veszprémi Egyetem aulájában megalakul az MDF megyei fóruma 500 fővel, Bíró Zoltán, Horváth Balázs, Paczolai Gyula és Szabó Tamás közreműködésével.
* 1988. november 24-én [[Németh Miklós (politikus)|Németh Miklós]] lett a [[Németh-kormány|minisztertanács]] új elnöke. 5 nappal később [[Szeged]]en [[Magyar Szocialista Munkáspárt|MSZMP]]-tagok kezdeményezték a párton belüli platformok, [[reformkörök]] megalakulását. Grósz Károly „frakciózás” címén elítéli a kezdeményezést.
* 1988. december 9-én Balatonfüreden megalakul az MDF balatonfüredi szervezete, vendég Bíró Zoltán a Hitel című lap főszerkesztője.
68. sor:
* 1989. május 2-án hirdették ki egy nemzetközi sajtótájékoztatón [[Hegyeshalom]]ban a [[vasfüggöny]] lebontásának megkezdését. [[Alois Mock]] osztrák és [[Horn Gyula]] [[Magyarország külügyminisztereinek listája|magyar külügyminiszter]] [[1989]]. [[június 27.|június 27-én]] személyesen is részt vett a bontásban.
* 1989. május 20–21-én Az MSZMP [[reformkörök|reformköreinek]] első országos tanácskozása [[Szeged]]en.
* 1989. június 13. és szeptember 18. között politikai egyeztető tárgyalások folytak az EKA és az [[Magyar Szocialista Munkáspárt|MSZMP]] képviselői között az ún. [[sarkalatos törvények]] megalkotásáról. Ezeknek a törvényeknek az [[1985]]-ben választott [[országgyűlés]] általi elfogadása teremtette meg a rendszerváltás jogi kereteit.
* [[1989]]. [[június 16.]] [[Nagy Imre (politikus)|Nagy Imre]] és mártírtársainak [[Nagy Imre újratemetése|ünnepélyes újratemetése]] a [[Hősök tere|Hősök terén]] több százezer fő részvételével. [[Orbán Viktor]] éles hangú beszédben követelte a szabad választásokat és [[A szovjet csapatok kivonulása Magyarországról|a szovjet csapatok kivonását]].
* [[1989]]. [[július 6.]] A [[Legfelsőbb Bíróság]] megsemmisítette [[Vida Ferenc (bíró)|Vida Ferenc]] bíró [[1958]]. [[június 15.|június 15-i]]ki ítéletét, és bűntelennek jelentette ki [[Nagy Imre (politikus)|Nagy Imrét]] és vádlott-társait. Ugyanezen a napon hetvenhét éves korában meghalt [[Kádár János (politikus)|Kádár János]].
| |||