„Menóra” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Külső hivatkozások: Nemzetközi katalógusok |
|||
15. sor:
== A menóra a mai zsidóságban ==
A menóra középső ágát az utóbbi időkben ''samas''nak hívják. E nevet sok történész az ősi [[szemita]] napisten, [[Samas]] nevére vezeti vissza,<!--tudtommal ez egyszerűen napot is jelent, lásd még Samas cikke--> és vannak, akik a hét ágat a néhány ősi [[perzsa]] kultúrában is imádott égitestek jelképeinek tartják. Megjegyzendő azonban, hogy a ''samas'' ugyanakkor a [[héber nyelv]] egyszerű szava is, mely a [[zsinagóga]] takarítójára, az épület karbantartójára utal. E látszólagos ellentmondás alapja a népi etimológia is lehet, mely a szó eredeti értelmét egyszerűen elfelejthette. A hitközségi mindenes – sámesz ill. שמש – írásmódja azonban még nem felejtette el a “nap”, mint égitest jelentést, semes-nek olvasva ugyanis éppen azt jelenti!
Mindenesetre a vezető zsidó [[rabbi]]k a menórát az [[izrael|izráeli]] nép [[szimbólum]]ának, azaz [[Ézsaiás próféta|Ézsaiás]] 42:6 alapján ''a nemzetek világosságának'' tekintik. Ezzel a bölcsek azt hangsúlyozzák, hogy a fény („világosság”) nem egy erőszakos erő, azaz hogy Izráelnek a ''választott nép''-ből származó küldetését sokkal inkább példamutatással, mint erővel kell elérnie. Csakúgy, ahogy azt a menórát látó [[Zakariás próféta|Zakariásnak]] is mondva volt, ''„Nem hatalommal és nem erőszakkal, hanem az én lelkemmel!”''
| |||