„Boncza Berta” változatai közötti eltérés

Csinszka a XX. század eleji múzsa-típus jellegzetes alakja. A korszak hasonló több művészt inspiráló hölgyei közül leginkább [[Alma Maria Mahler-Werfel|Alma Mahler]]hez lehet hasonlítani. Akárcsak Alma, Csinszka is számos művészeti ágban kipróbálta magát: komolyan foglalkozott képzőművészettel, még [[Kernstok Károly (festő, 1873–1940)|Kernstok Károly]] szabadiskoláját is látogatta egy időben. Verseket, novellákat, szecessziós hangulatú, irodalmi leveleket írt, elsajátította a fotográfia akkoriban bonyolultnak számító technikáját. Ám sem elég tehetség, sem elég szorgalom nem volt benne, hogy valamilyen művészeti ágban valóban jelentőset alkosson. Versei először 1931-ben, önéletrajzi írásai csak jóval halála után, 1990-ben jelentek meg nyomtatásban. Néhány rajza, fényképe köz- és magángyűjteményekben megtalálható. Csinszka valódi tehetsége abban rejlett, hogy személyisége másokat ösztönzött alkotásra. [[Tabéry Géza]] kamasz-szerelmükről írta a ''Csucsai kastély kisasszonya'' című könyvét,<ref>Első megjelenés: Tabéry Géza: A csucsai kastély kisasszonya. Temesvári Hírlap, 1934. december 24. melléklet.</ref> A fiaskóval végződő eljegyzésük történetét [[Lám Béla]] önéletrajzi regényében, a ''Körön kívül''ben dolgozta fel.<ref>Lám Béla: A körön kívül. Bukarest, 1967.</ref> [[Ady Endre]] Csinszka-versei a költő kései szerelmi lírájának legjelentősebb ciklusa. [[Babits Mihály]] maga is írt verseket Csinszkához, kapcsolatuk idején is<ref>A legismertebb a ''Régi friss reggeleim''</ref> és akkor is, amikor értesült Márffyné tragikus haláláról.<ref>''Furcsa elmenni Délre''</ref> Hullámzó intenzitású viszonyuk történetét már [[1921]]-ben közzétette a [[Nyugat (folyóirat)|Nyugat]]ban megjelent ''Költészet és valóság'' című novellájában.<ref>Babits Mihály: Költészet és valóság. In: Nyugat, 1921. 1. sz. 43-46.</ref>