„III. Kelemen pápa” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
27. sor:
A helyreállt lateráni palotából Kelemen igyekezett minél nagyobb erőket mozgósítani a VIII. Gergely által meghirdetett [[harmadik keresztes háború]]hoz. A keresztesek harmadik hadjáratának valódi megindítója ő volt. [[1189]] [[április]]ában [[Strasbourg]]ban Kelemen békét kötött [[I. Frigyes német-római császár|Barbarossa Frigyes]] császárral, amely ugyan nem rendezte az [[1177]]-es béke óta függőben lévő kérdéseket, de kikötötte a két hatalom együttműködését. A béke nagyrészt a keresztes háborúk miatt köttetett meg ilyen gyorsasággal. Frigyes ugyanis személyesen vezetett sereget a [[Közel-Kelet]]re. A pápai levelek és követek sikerrel jártak [[II. Fülöp francia király|II. Fülöp]], [[Franciaország|francia]] [[király]] és [[II. Henrik angol király|II. Henrik]], [[Anglia|angol]] király udvarában is. Kelemen buzdítására hatalmas [[Kereszténység|keresztény]] sereg vette útját a Szentföld felé 1189-ben.
 
[[1188]]. [[március 13.|március 13-án]] Kelemen [[Skócia]] történetének egyik mérföldköveként kivonta a skót egyházat a [[york]]i [[érsek]] hatalma alól. [[II. Vilmos skót király|II. Vilmos]], skót királynak sikerült feloldatnia az országán ülő egyházi büntetést, majd Kelemen [[St. Andrews (Skócia)|St Andrewsban]]-ban engedélyezte az érsek megválasztását, aki egyedül Róma alá tartozott.<br>
Kelemen pontifikátusa során azonban nem minden politikai ügyet tudott békésen megoldani. Igen komoly fejtörést okozott a Lateránnak [[II. Vilmos szicíliai király|II. Vilmos]], [[szicília]]i király halála, ugyanis ő volt [[II. Roger szicíliai király|II. Roger]] ágának utolsó férfi tagja. A Német-római Birodalom trónörököse, és Frigyes távollétében annak uralkodója, [[VI. Henrik német-római császár|Henrik]] herceg pedig Roger egyetlen élő leszármazottjának, [[Hauteville-i Konstancia német-római császárné|Konstanciának]] a férje volt. Ezért Vilmos halála után Henrik bejelentette igényét a szicíliai trónra. Ez a Pápai Állam végét is jelenthette, hiszen Róma akkor a császár által uralt két királyság közé ékelődött volna.<br>
Kelemen mindenképpen el akarta kerülni a két királyság egy korona alá vonását, ezért elismerte [[Tankréd szicíliai király|Tankrédot]] Szicília királyának, aki közben törvénytelenül elfoglalta az ország trónját. A helyzetet csak súlyosbította I. Frigyes halálának híre [[1190]]. [[június 10.|június 10-én]], ami Henriknek, mint német királynak még nagyobb hatalmat adott. A dühös uralkodó hatalmas serege élén a pápa ellen vonult, azonban Kelemen ezt már nem élte meg. [[1191]]. [[március 27.|március 27-én]] váratlanul meghalt Henrik gondját utódjára hagyva.