„Hajdúdorogi főegyházmegye” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Jószócikk-eljárás(ok) adminisztrálása |
bővítés |
||
122. sor:
Az egyházmegye megalakulásához az első nagy lökést az úgynevezett ''hajdúdorogi mozgalom'' adta, amely évtizedeken át próbálta elérni a magyar parlamentnél, az uralkodónál és a [[pápa (egyházfő)|pápánál]] egy magyar nyelven miséző, független egyházmegye felállítását. A magyar anyanyelvű görögkatolikusok korábban [[ószláv nyelv|ószláv]] vagy [[román nyelv|román]] nyelvű egyházi kormányzat alá tartoztak.
Az egyházmegye megalakulásának előfutára a ''Hajdúdorogi Külhelynökség'' volt, amelynek székhelyét a mozgalom központjában, [[Hajdúdorog]]on rendezték be. Az egyházmegyét [[I. Ferenc József magyar király]] – mint Magyarország Katolikus Egyházának főkegyura – 1912. május 6-án hozta létre, amelyet Szent [[X. Piusz pápa]] 1912. június 8-án hagyott jóvá, a „Christifideles Graeci” kezdetű bullájával. Az új egyházmegyét az [[Esztergom-Budapesti főegyházmegye|Esztergomi érseki tartományba]] sorolták.<ref name=utja>{{cite web |url=https://prezi.com/nwn7bpc50crb/a-magyar-gorogkatolikusok-utja-a-sajatjogu-metropolitai-egyh/?utm_campaign=share&utm_medium=copy |title=A magyar görögkatolikusok útja a Sajátjogú Metropolitai Egyház megalapításáig |accessdate=20161211 |author= Véghseő Tamás |year=2015 |publisher=[[Prezi]] |language=magyar }}</ref> Az egyházmegyét az Országgyűlés 1913. évi XXXV. sz. törvénycikkével iktatta törvénybe. A pápa döntése alapján az új egyházmegyéhez 162 paróchia tartozott: 70 munkácsi, 8 eperjesi, 44 nagyváradi, 35 gyulafehérvár-fogarasi, 4 szamosújvári és 1 esztergomi egyházmegyéhez tartozó közösség. Az alapító bulla az egyházmegyét Hajdúdorogról nevezte el, ahonnan az egyházmegye felállítását kérelmező mozgalom kiindult.
A király – mint főkegyúr – az egyházmegye első püspökének 1913. április 21-én [[Miklósy István]] zempléni főesperest, sátoraljaújhelyi paróchust jelölte, akinek kinevezését a pápa 1913. június 23-án elfogadta.<ref name=utja/> A megalapított új egyházmegye székhelyét azonban többek között az infrastruktúra hiánya miatt először [[Debrecen]]be helyezték, majd onnan a püspökség hivatala – az egyházmegye székhelye ellen elkövetett robbantásos merénylet után – [[1914]]-ben [[Nyíregyháza|Nyíregyházára]] költözött át. A [[Gergely-naptár]] bevezetésére a Keleti Egyházak sorában elsőként a Hajdúdorogi egyházmegyében került sor, 1916. június 24-én. 1918-ban jelent meg az új egyházmegye első Schematismusa, amely részletesen ismerteti a magyar görög katolikusság történetét és tartalmazza a megszervezett egyházmegye adatait.
Az [[első világháború]] után a trianoni békekötés lényegesen érintette a Hajdúdorogi egyházmegye – az ország egyetlen megmaradt görögkatolikus egyházkormányzati egysége<ref name=utja/> – területét is: 75 paróchia Romániához, 4 paróchia Csehszlovákiához került, a Munkácsi egyházmegye joghatósága alá. A magyar területen maradt nagyváradi egyházmegyei paróchiát: Bedőt, ill. a Lugosi egyházmegyéhez tartozó Battonyát a Szentszék a Hajdúdorogi egyházmegyéhez csatolta. A trianoni békekötés után jött létre a ''Miskolci apostoli exarchátus,'' a mai [[Miskolci egyházmegye]].<ref name=utja/>
Miklósy püspök 1937-es halála után [[Dudás Miklós (püspök)|Dudás Miklós]] vette át az egyházmegye vezetését, 1939. március 25-én. Püspökként Nyíregyházán új püspöki székházat épített, de azt a kommunista hatalomátvétel miatt már nem vehette birtokba. 1942-ben Hajdúdorogon líceumot és tanítóképzőt, 1950-ben Nyíregyházán papnevelő intézetet és hittudományi főiskolát (a mai [[Szent Atanáz Görög Katolikus Hittudományi Főiskola|Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskolát]]) alapított a püspöki székház egy szárnyában. Az új intézmény átmenetileg menedéket adott az 1950-ben feloszlatott bazilita rend tagjainak is. A kommunista államhatalom a püspököt folyamatosan zaklatta, a görögkatolikus egyház betiltásával fenyegette és zsarolta. Bár a békepapi mozgalom megszervezésével az államhatalom a papság egy részét szembefordította főpásztorával, Dudás Miklós püspök sikeresen vette fel a harcot a katolikus egyházzal való egység megtörésére irányuló törekvésekkel. 1965-ben részt vehetett a [[második vatikáni zsinat]] (1962–1965) utolsó ülésszakán. 1965. november 19-én a Szent Péter Bazilikában a zsinati atyák jelenlétében teljesen magyar nyelvű görögkatolikus Szent Liturgiát mutatott be.
Mivel a trianoni határváltozások, majd a második világháború utáni iparosítás következményeként a belső vándorlás révén megnőtt a szórványban élő görögkatolikusok száma, [[1968]]-ban Dudás püspök kérésére a Szentszék – először ideiglenesen – kiterjesztette a hajdúdorogi püspök joghatóságát Magyarország egész
▲1968-ban Dudás püspök kérésére a Szentszék kiterjesztette a hajdúdorogi püspök joghatóságát Magyarország egész terültére (a Miskolci Apostoli Exarchátus kivételével). Ez lehetővé tette a Hajdúdorogi Egyházmegye Szórványhelynökségének megszervezését 1969-től, ami a magyarországi görögkatolikusok lelkipásztori ellátása szempontjából döntő jelentőséggel bírt. Dudás püspök 1972-es halála után három évig a püspöki szék betöltetlen volt, majd [[VI. Pál pápa]] 1975-ben [[Timkó Imre (főpap)|Timkó Imrét]] nevezte ki püspöknek, s ugyanekkor segédpüspöknek [[Keresztes Szilárd|Keresztes Szilárdot]]. A Magyar Katolikus Püspöki Kar 1979 márciusában elfogadta és támogatta a hajdúdorogi megyéspüspök kérését, hogy az Apostoli Szentszék véglegesítse a joghatóságnak az egész országra történő kiterjesztését. II. János Pál pápa „Summis Pontificibus” kezdetű bullájával 1980. július 17-én a Hajdúdorogi Egyházmegye joghatóságát minden Magyarországon élő görög katolikus hivőre kiterjesztette. Ezen intézkedés alól kivételt képez a Miskolci Apostoli Kormányzóság területe. Ezt a bullát 1980. szeptember 28-án Agostino Casaroli bíboros, pápai államtitkár adta át Esztergomban.
1977-ben a nyíregyházi püspöki székházat kibővítették a Szeminárium, az intézmények és hivatalok elhelyezésére. Timkó püspök 1988-as halála után segédpüspöke (egyben miskolci apostoli excarha) [[Keresztes Szilárd]] lett az egyházmegye püspöke, aki bővítette a szemináriumot, illetve a megnyíló lehetőségekkel élve iskolákat vett át, illetve alapított. 1991-ben [[II. János Pál pápa]] magyarországi látogatásakor elzarándokolt Máriapócsra is. Ekkor történt meg a Könnyező Istenszülő kegyhelyének felújítása is, amit 1998-ban a Máriapócsi Lelkigyakorlatos- és Zarándokház építése követett.
Keresztes püspök 2007-es lemondása után [[XVI. Benedek pápa]] [[Kocsis Péter Fülöp]] szerzetest nevezte ki az egyházmegye élére, valamint az üresedésben levő Miskolci
=== Főegyházmegyeként ===
A püspökséget [[Ferenc pápa]] [[2015]]. [[március 20.|március 20]]-án ''„In hac suprema”'' kezdetű bullájával [[Debrecen]] székhellyel metropólia, azaz főegyházmegye rangjára emelte, amelyhez az apostoli exarchátusból egyházmegyévé emelt [[Miskolci egyházmegye]], valamint az újonnan alapított [[Nyíregyházi egyházmegye]] lett beosztva. A hajdúdorogi egyházmegye ezzel kezdve kivált az [[Esztergom-Budapesti főegyházmegye]] joghatósága alól, és önálló, azaz ''sui iuris'' egyházként közvetlenül a pápa irányítása alá tartozik.<ref name="kurmegal" /><ref name="kurregi" /> A Metropólia létrehozását [[Erdő Péter]] a római katolikusok nevében igazi örömnek nevezte.<ref>{{cite web |url=http://uj.katolikus.hu/cikk.php?h=2193 |title=Beiktatták a Hajdúdorogi Metropólia vezetőjét |accessdate=2016-06-19 |author= |date=2015-06-15 |publisher=uj.katolikus.hu |language=magyar}}</ref><ref>{{Cite web|url=http://hd.gorogkatolikus.hu/rolunk-a-hajdudorogi-egyhazmegye-alapito-bullaja|title=Hajdúdorogi Főegyházmegye|accessdate=2016-12-04|last=Főegyházmegye|first=Hajdúdorogi|work=hd.gorogkatolikus.hu}}</ref><ref name=utja/>
{{Idézet 2|A magyarországi, bizánci rítusú Hajdúdorogi Metropolitai Egyház alapítása
293 ⟶ 287 sor:
== További információk ==
* [http://hd.gorogkatolikus.hu/ Hivatalos honlap] {{hivnyelv|magyar}}
{{Magyarországi katolikus egyházmegyék}}
{{Portál|Katolicizmus||Vallás}}
{{jó cikk}}
[[Kategória:Hajdúdorogi főegyházmegye]]
| |||