„Habsburg–Lotaringiai Rudolf osztrák–magyar trónörökös” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
78. sor:
Tizenöt éves korából fennmaradt egy jegyzetfüzete, melyben verseket írt és el nem küldött leveleket fogalmazott meg, D. M.-hez és Bernardine-hoz. Szintén rajongásának tárgya lett nagynénje, a fiatal [[Mária Terézia portugál infánsnő (1855–1944)|Mária Terézia]] is.<ref>Hamann, 2008, 95-96. oldal</ref>
Az új udvarmester, Bombelles hatására életvitele jelentősen megváltozott és jelentősen felerősödött benne az örömök hajszolása iránti igény, [[Festetics Mária]] szavaival „…jó, ha élvezi az ártatlan és normális társalgást, mert egyébként annyi kalandja van, hogy az embert elfogja a nyugtalanság.”<ref>Hamann, 2008, 124-125. oldal</ref> Maga a felesége, Stefániai is úgy nyilatkozott róla, hogy túl sok tapasztalatot szerzett, a nőket lenézte, és nem tartotta egyenlő lényeknek.<ref>Hamann, 2008, 129. oldal</ref>
Valószínűleg első szeretője a Burgtheater egy nála jó 10 évvel idősebb színésznője, Johanna Buska volt. A nő később, 1880-ban ment feleségül a hetvenéves Török Miklóshoz és a rákövetkező évben fia született, Alexander, akit a bécsi pletyka Rudolf gyermekének tartott.<ref>Hamann, 2008, 125-126. oldal</ref> Szeretői sorát bővítette maga [[Helene Baltazzi|Helene Vetsera]] báróné, Mary Vetsera édesanyja is. Ezek után számos kalandba bonyolódott. Egy olyan esetet is felegyeztek, mely szerint egy alkalommal a prágai szegény negyedben kószálva találkozott egy zsidó lánnyal, de a szülők attól félve, hogy lányukat a főherceg elcsábítja, vidékre küldték és egy fűszerkereskedőhöz adták feleségül. A lány nem sokkal később megbetegedett és meghalt. Rudolf reakciójáról az orvos, Moritz Benedikt lányának elmeséléséből tudjuk, mely szerint a trónörököst megviselte az eset, még a lány sírját is többször felkereste az éj leple alatt. A történet hitelességét lehetetlen bizonyítani, de rávilágít Rudolf érzékeny személyiségére, illetve arra, hogy II. Józsefet utánozva ő is szívesen kereste fel népét álruhában.<ref>Hamann, 2008, 169. oldal</ref> Egy ilyen útjára Stefánia is elkísérte, de nem tudott osztozni férje rajongását a köznép felé.<ref>Hamann, 2008, 479. oldal</ref>
| |||