„Robert Boyle” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →Munkássága: fogalmazás |
|||
15. sor:
1653-ban [[John Wilkins]] meghívja az oxfordi egyetemre. Ott Wilkins ifjú pártfogoltját [[Robert Hooke|Hooke]]-ot alkalmazza asszisztensként. Hooke segítségével kitűnő légszivattyút szerkesztett (1659-ben). Elsőként fedezte fel, illetve publikálta (1662-ben), hogy a gázok térfogata fordítottan arányos a rájuk ható nyomással (ez az [[általános gáztörvény]] egy speciális esete, az ún. [[Boyle–Mariotte-törvény]]). Elsőként állított elő [[hidrogén]]gázt 1671-ben. Boyle [[foszfor]]ról szóló leírásához 200 évig nem tudtak újat tenni. Ő alkotta meg a sav-bázis koncepciót és a modern laboratóriumi kísérletezés alapjait.<ref>{{cite web |url=http://www.litencyc.com/php/speople.php?rec=true&UID=522 |title=Robert Boyle |accessdate=2012-01-24 | publisher=litencyc.com |language=angol}}</ref><ref>{{cite web |url=http://plato.stanford.edu/entries/boyle/ |title=Robert Boyle |accessdate=2012-01-24 | publisher=Stanford Encyclopedia of Philosophy |language=angol}}</ref> Boyle londoni laboratóriuma volt az első tudományos kutatóintézet.<ref>[[Vekerdi László]]: Így élt Newton. Móra Könyvkiadó, Budapest. 1977. </ref>
{{-}}
== Források ==
{{források}}
| |||