„Skagerraki csata” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Skagerrak 100 |
|||
39. sor:
Az első világháború elején az antant hatalmak blokád alá vonták a központi hatalmakat az Északi- és Adriai-tengeren, míg a központi hatalmak a gyenge gazdasági lábakon álló Oroszországot vágták el a külvilágtól: a Balti-tengert a németek, a Fekete-tengert pedig hadba lépésük után (1914. november 12.) a törökök zárták le. A [[transzszibériai vasút]] és a déli irányból érkező utánpótlási útvonalak túl hosszúak és csekély kapacitásúak voltak, míg északon [[Arhangelszk]] télen nem tudott fogadni hajókat, mert a [[Fehér-tenger]] befagyott, a jégmentes [[Barents-tenger]] irányába pedig ekkor még nem volt vasúti összeköttetés, azt – brit javaslatra – csak a háború alatt kezdték kiépíteni és teljesen nem sikerült befejezni a háború végéig.
A britek és franciák a háború elején terveket készítettek a balti-tengeri blokád feltörésére. Az angolok tervei között szerepelt egy új front nyitása [[Schleswig-Holstein]]ban illetve egy [[Bréma (település)|Bréma]] ellen intézett támadás is. A török hadba lépést követően a fekete-tengeri útvonal biztosítása került előtérbe, de [[a Dardanellák ostroma]] (1915. február 19.
A németek tengeralattjárók bevetésével próbálták blokád alá venni Nagy-Britanniát, ám a [[korlátlan tengeralattjáró-háború]]val a semleges országok – kiváltképp az Egyesült Államok – tiltakozása miatt és a felszíni flottának nagyobb szerepet szánó új német flottaparancsnokság offenzívabb tervei miatt felhagytak (1916. április 25.). A Balti-tengerre 1915-ben a [[Brit tengeralattjárók a Balti-tengeren (I. világháború)|britek tengeralattjárókat]] helyeztek át, hogy a Skandináviával folytatott német kereskedelmet ellehetetlenítsék, de nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket.
| |||