„Ernst Jünger” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Százévesek kategória hozzáadva (a HotCattel) |
egyértelm. |
||
17. sor:
| aláírás =
}}
'''Ernst Jünger''' ([[Heidelberg]], [[1895]]. [[március 29.]] – [[Riedlingen]], [[1998]]. [[február 17.]]) [[németek|német]] [[író]] és [[filozófia|filozófus]] volt,
Elsősorban háborús naplója ''In Stahlgewittern'', valamint [[esszé]]i, fantasztikus [[regény]]ei és [[Elbeszélés (műfaj)|elbeszélési]] tették ismertté. Radikális, [[nemzetiszocialista]] és [[demokrácia]] ellenes hangvételű korai írásai miatt néhány kritikus a nemzetiszocializmus intellektuális úttörőjének tartja, míg mások szerint csak időleges és érintőleges közelségbe került ezekkel a csoportokkal. A nemzetiszocialista ideológiától az 1930-as évek vége felé eltávolodott, mert ostobának tartotta a mozgalom totalitarizmusát.
25. sor:
Ernst Jünger egy [[gyógyszerész]] fia volt és minden kétséget kizáróan az egyik legvitatottabb német író, ha nem a legvitatottabb abszolút értelemben. Ez elsősorban annak tudható be, hogy élete során olyan gyakran változtatta világnézetét, mint egyetlen más író sem. A gimnázium végén 1913-ban jelentkezett a [[Francia Idegenlégió]]ba, hogy elkerülje az [[Érettségi vizsga|érettségi vizsgát]]. 1914-ben önkéntesen bevonult katonának az [[első világháború]]ba. A nyugati fronton szolgált és olyannyira kitüntette magát, hogy megkapta a legmagasabb [[Porosz Királyság|porosz]] katonai kitüntetést, a [[Pour le Mérite]] díjat. A háború után 1923-ig a hadseregben maradt, majd [[Lipcse (Németország)|Lipcsében]] és [[Nápoly]]ban [[élettan]]t és [[filozófia|filozófiát]] tanult, de három évvel később úgy döntött, hogy író lesz. A [[második világháború]] idején a katonai parancsnokság vezérkarának tagjaként [[Párizs]]ban állomásozott.
1944-ben „szolgálatra méltatlannak” ítéltetett (Szolgálatra méltatlannak az minősült, aki nem [[Indoiráni népek|árja]] származású vagy [[homoszexualitás|homoszexuális]], politikai ellenfél volt, vagy nem volt birtokában a polgári jogoknak) és 1945-ben a [[Harmadik Birodalom]] összeomlásáig megtiltották neki az írást. A háború után egykori lelkesülése a [[háború]]ért, a [[totalitarizmus]]ért és nacionalimusért 180 fokos fordulatot vett, a [[béke]], [[Szabadság (filozófia)|szabadság]] és emberiesség váltak [[idealizmus|ideáljaivá]].
== Munkássága ==
Legtöbb kortársához hasonlóan Jüngernek is az volt a véleménye, hogy a régi polgári értékek elhasználódtak és a társadalom a totális összeomlás szélén áll. Más íróktól azonban az különböztette meg, hogy ő úgy tartotta, hogy már elkezdődött egy új társadalom kialakulása. Jünger szerint ezért két politikai társadalmi fejlődés volt felelős, nevezetesen a második világháború és a technika, számára mindkettő démoni jelenség, melyeknek mélyebb jelentése is van. Úgy gondolta, hogy e két dolog képes arra, hogy létrehozza azt az embertípust, amely meg tudja újítani a társadalmat. Tehát a harcost, (Krieger) aki a küzdelmek
== Forrás ==
| |||