Wikipédia

„Württembergi Királyság” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
→‎Létrejöttének előzményei: Belső hivatkozások hozzáadása/eltávolítása
TurkászBot (vitalap | szerkesztései)
botok
653 560 szerkesztés
a CheckWiki error (64) javítása
37. sor:
 
== Földrajzi fekvése ==
A Württembergi Királyság (az 1813-as határmegállapítás szerint) az északi szélesség 47° 34′ és 49° 35′, illetve a keleti hosszúság 8° 15′ és 10° 30′ között feküdt. Legnagyobb mérete észak-déli irányban 225 km, kelet-nyugati irányban 160 km volt. Területe {{szám|19508|km²}}, államhatárainak összes hossza {{szám|1800|km}} volt. Szomszédai keleten a [[Bajor Királyság]], északon és nyugaton a [[Badeni Nagyhercegség]], délen [[Bodeni-tó]], továbbá a [[Hohenzollern-Sigmaringen Hercegség|Hohenzollern-Sigmaringen ]] és [[Hohenzollern-Hechingen Hercegség|Hohenzollern-Hechingen Hercegség]]ek, melyeket 1850 után a [[Porosz Királyság]]hoz csatoltak. A badeni és a Hohenzollern-birtokokkal közös határvidékeket több [[enklávé és exklávé]] szabdalta. A [[Bad Wimpfen|Wimpfen]] exklávén keresztül a Württembergi Királyság a [[Hesseni Nagyhercegség]]gel is határos volt. Württemberg 19. századi határait és az exklávék rendszerét [[1973]]. [[január 1.|január 1-jén]] végrehajtott baden-württembergi közigazgatási reform megszüntette. A két egyházmegye (a württembergi evangélikus egyházmegye és a rottenburg-stuttgarti katolikus egyházmegye) határai azonban változatlanok maradtak.
 
Fontosabb folyói a [[Neckar]] és mellékfolyói (Fils, Rems, Enz, Kocher, Jagst), a [[Tauber]] és a [[Duna]], melynek mellékfolyója, az [[Iller]] [[Ulm]] és [[Memmingen]] között a bajor határt képezi. A [[Sváb-Alb|Schwäbische Alb]] vízválasztót képez a Duna és a Rajna között.
49. sor:
Az 1789-es [[francia forradalom]] ellen az európai monarchiák szövetségekbe tömörültek. [[1791]]-ben [[II. Lipót magyar király|II. Lipót császár]] és [[II. Frigyes Vilmos porosz király]] a [[pillnitzi nyilatkozat]]ban közös intervencióval fenyegették a forradalmi kormányt. [[1792]]. [[április 20.|április 20-án]] Franciaország hadat üzent, kitört az [[első koalíciós háború]], mely francia győzelemmel végződött. Az [[1797]]-es [[Campo Formió-i béke]]szerződésben [[Ferenc magyar király|II. Ferenc német-római császár]] elfogadta, hogy Franciaország kitolja keleti határait a [[Rajna|Rajnáig]]. A Württembergi Hercegség elvesztette a Rajnán túli területeit, ezért 1799-ben [[második koalíciós háború]]ban Ausztriával lépett szövetségre. 1800 tavaszán a [[I. Napóleon francia császár|Napoléon Bonaparte tábornok]] által vezetett francia csapatok elfoglalták Württemberget. Az osztrák csapatok nem álltak ellen, [[Frigyes württembergi király|II. Frigyes württembergi herceg]] csapatainak is vissza kellett vonulniuk.
 
A Habsburgokban csalódott herceg az [[1801]]-es [[lunéville-i béke|lunéville-i békeszerződésben]]szerződésben kiegyezett Franciaországgal, hogy növelhesse birtokait a Rajna jobb (nyugati) partján. Az 1802. május 20-i kétoldalú [[párizsi szerződés (1802)|párizsi szerződés]]ben Franciaország megerősítette a hercegség fennmaradását és területi kárpótlást ígért. Württemberg teljes szavazati joggal részt vett a [[Német-római Birodalom]] főrendi bizottságának ''(Reichsdeputation)'' rendkívüli tanácskozásán, mely a birodalmi főrendi határozat ''(Reichsdeputationshauptschluss)'' kiadását készítette elő. Ez rendezte a német fejedelmek kárpótlását Rajnán túli elvesztett birtokokért. [[1803]] tavaszán Frigyes herceget [[választófejedelem]]mé emelték.<ref>1803. március 26-i és 1803. április 30-i közzétételek, továbbá 1803. augusztus 21-i választófejedelmi leirat ''(Kurfürstenbrief)'', in: August Ludwig Reyscher: ''Vollständige, historische und kritisch bearbeitete Sammlung der württembergischen Gesetze.'' II. kötet, 1991, 642.old.-tól. (Württemberg törvényeinek feldolgozott gyűjteménye)</ref> Számos [[Mediatizáció (feudalizmus)|mediatizált]] uradalmat [[Neuwürttemberg]] (Új-Württemberg) néven az új választófejedelemséghez csatoltak: [[Aalen]], [[Giengen an der Brenz]], [[Heilbronn]], [[Rottweil]], [[Esslingen am Neckar]], [[Reutlingen]], [[Schwäbisch Gmünd]], [[Schwäbisch Hall]] és [[Weil der Stadt]] birodalmi szabadvárosokat, és Ellwangen, Zwiefalten, Comburg, Heiligkreuztal, Schöntal, Margrethausen, Oberstenfeld és Muri kolostorok szekularizált birtokait, összesen mintegy 1609&nbsp;km2 területet {{szám|110000|lakossal}}, {{szám|700000|forint (gulden)}} adóbevétellel. (Ez jelentős nyereség volt a Rajna bal partján elvesztett 388&nbsp;&nbsp;km2-nyi területtel, {{szám|14000|lakossal}} és kb. {{szám|250000|forintnyi}} állami jövedelemmel szemben.}}<ref>Hermann Schmid, ''Die Säkularisation und Mediatisation in Baden und Württemberg'', 142. old., in: ''Baden und Württemberg im Zeitalter Napoleons'' (Baden és Württemberg a napóleoni időkben) c. kiállítás katalógusa, Württembergisches Landesmuseum, Stuttgart, 1987, 2. kötet.</ref>
 
[[1805]]. [[október 3.|október 3-án]] [[Frigyes württembergi király|II. Frigyes választófejedelem]] [[Ludwigsburg]]ban katonai szövetségre lépett Napóleonnal. Württemberg hadserege a franciák oldalán vonult a [[harmadik koalíciós háború]]ba. A [[brünni szerződés]]ekben (1805. december 10.-12.) és a [[Pozsonyi béke (1805)|pozsonyi béke]]szerződésben (1805. december 26.) [[Elő-Ausztria|Elő-Ausztriát]] felosztották Württemberg, a [[Bajor Királyság]] és a [[Badeni Nagyhercegség]] között. A választófejedelemség lakossága újabb {{szám|125000|fővel}} nőtt. Württemberghez csatolták a svábföldi Hohenberg grófságot, a dunai [[Ehingen (Donau)|Ehingen]]t, valamint [[Mengen]], [[Munderkingen]], [[Riedlingen]] és [[Bad Saulgau|Saulgau]] városokat (1806-ban [[Bad Waldsee|Waldsee]]t is), továbbá a [[Német Lovagrend]] alsó-württembergi birtokait ([[Neckarsulm]]ot, [[Gundelsheim (Heilbronni járás)|Gundelsheim]]et), és más lovagrendek kisebb birtoktesteit is.
57. sor:
 
===A királyság létrejötte===
Franciaország császára Württemberget [[1806]]. [[január 1.|január 1-i]] hatállyal királysággá emelte. A hercegség régi névformáját ''(Wirtenberg)'' a korszerűbbnek tekintett ''Württemberg''-re változtatták. Első uralkodója a [[Frigyes württembergi király|Frigyes]]lett, az addigi herceg és választófejedelem. 1806. július 12-én a király aláírta a [[Rajnai Szövetség (1806)|Rajnai Szövetség]] alapító okiratát ''(Rheinbundakte),'' állama ezzel kilépett a [[Német-római Birodalom|Német-római Birodalom]]ból. A csatlakozással Württemberg megszerezte a Hohenlohe-ház, a Königsegg-Aulendorf család, a Thurn und Taxis-ház és más kisebb fejedelmek [[Felső-Svábföld|felső-svábföld]]i birtokait, {{szám|270000|új}} alattvalóval.<ref>Lásd: Rheinbundakte, 24. cikkely, további területváltozásokat lásd 13, 15, 18 és 19. cikkelyekben. [http://de.wikisource.org/wiki/Rheinbundakte Rajnai Konföderáció szerződése, 1806. július 12. (német Wikisource)]</ref> Hűsége jeléül Frigyes király feleségül adta leányát, [[Katalin vesztfáliai királyné|Katalin királyi hercegnő]]t Napóleon öccséhez, [[Jérôme Bonaparte|Jérôme Bonapartéhoz]], [[Vesztfáliai Királyság|Vesztfália]] királyához.
 
=== A királyság a napóleoni időkben ===
93. sor:
[[Fájl:Friedrich Römer Portrait.jpg|bélyegkép|Friedrich Römer, 1848]]
=== Politikai küzdelmek az 1830–40-es években===
Az [[Júliusi forradalom|1830-as francia forradalom]] győzelme nyomán egész Európában megnőtt a liberálisok támogatottsága. Az 1831-es képviselőházi választást ők nyerték. Ebben az időben cenzusos választás volt, a képviselőjelöltek többsége hivatalnok, tisztviselő volt.<ref name="Landtag" /> Vilmos király erre elnapolta a parlament összehívását, majd 1833 márciusában feloszlatta a parlamentet és új választást íratott ki.<ref name="Landtag" /> Az 1833. áprilisi választáson ismét a [[Friedrich von Römer|Friedrich Römer]] vezette liberálisok győztek. Válaszul Vilmos megtiltotta az állami hivataloknak, hogy a megválasztott képviselőket szabadságolják mandátumuk idejére. Römer, Uhland és liberális képviselőtársai ezért kiléptek az állami szolgálatból.
 
1846–1847-ben a rossz termés miatt éhínség alakult ki, tömegessé nőtt a kivándorlás. A liberálisok és a demokraták meglovagolták a növekvő elégedetlenséget. 1848 januárjában [[Stuttgart]]ban tömegtüntetésen követelték a teljes német parlament összehívását, és a polgári szabadságjogok (sajtó-, egyesülési és gyülekezési szabadság) megadását, esküdtbíráskodás bevezetését, nemzetőrség felállítását. Az [[1848. februári forradalom|1848. februári francia forradalom]] márciusra átterjedt a német államokra is. Vilmos engedményekkel igyekezett megelőzni a felkelést országában. Ismét hatályba léptette az 1817. január 30-i liberális sajtótörvényt,<ref>[http://www.verfassungen.de/de/bw/wuerttemberg/wuertt-pressegesetz17.htm A törvény teljes szövege]</ref> és március 9-én a liberális [[Friedrich Römer]]t nevezte ki a ''„márcziusi ministerium”'' kormányfőjévé. A forradalom éveiben Württembergben nem történtek nagyobb katonai összecsapások.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Württembergi_Királyság”