„Jagelló Egyetem” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
| pozíciós térkép = Krakkó |
a →Története: Pirosról — kékre |
||
50. sor:
A 15. században a krakkói matematikai és asztrológiai iskola fénykorát élte. A század elején évente 80–85 új hallgató kezdte el tanulmányait, az [[1500-as évek]]ben ez a szám 500-ra emelkedett; a 15. században összesen {{szám|17876}} diákja volt.{{refhely|Tonk 1979|: 29. o.}} Az egyetem színvonalát jelzi, hogy 1433 és 1510 között az egyetem hallgatóinak 44%-a külföldről érkezett. Az egyetemen dolgozott [[Marcin Bylica z Ilkusza]], aki később [[I. Mátyás magyar király|Mátyás király]] udvari asztrológusa lett, és [[Buda (történelmi település)|Budán]] halt meg 1493-ban. Ekkoriban tanult az egyetemen [[Nikolausz Kopernikusz]], aki a [[heliocentrikus világkép]] kidolgozásával forradalmasította az emberiség világképét. Az egyetemen jelentős [[alkímia]]i és [[földrajztudomány]]i oktatás és kutatás zajlott ebben az időben.
A 16. század első felében Krakkó erőteljesen ellenállt a reformációval terjedő tanoknak, a városban az „eretnekséggel” szembeni erős cenzúra érvényesült. Az egyetem ennek kapcsán vesztett vonzerejéből, és külföldi diákjainak száma is jelentősen megcsappant. A magyar és német diákoknak fenntartott kollégiumok bezártak. Amint a lengyel nemesség lehetőséget kapott arra, hogy egyetemi képzettség nélkül is betölthessen hivatalokat, a lengyel hallgatók száma is csökkent. 1586-ban az egyetem létrehozta a ma is létező [[Nowodworski középiskolát]], ami Lengyelország egyik legrégibb középfokú oktatási intézménye. A középiskola a 17. században része lett annak az iskolák közötti szövetségnek amit az egyetem igyekezett megszervezni. [[III. Zsigmond lengyel király]] uralkodása alatt a király támogatását élvező jezsuiták továbbra is erős befolyást igyekeztek gyakorolni az egyetem fölött, ami tovább vesztett nemzetközi tekintélyéből. 1655-ben a [[Északi háború (1655–60)|lengyel–svéd háború]] idején, a Krakkót megszálló [[Svédország|svéd]] csapatok az egyetemet is feldúlták.
A [[felvilágosodás]] korszaka jelentős szemléletbe és szervezeti változásokat hozott az egyetem életébe. 18. században teret nyert a lengyel jog, a földrajz- és a [[hadtudomány]] oktatása, csakúgy mint a [[német nyelv|német]] és [[francia nyelv]] tanítása. 1748-ban hozták létre Természettudományi tanszéket. Jelentős szervezeti reform kezdődött és számos intézmény jött létre: így például obszervatórium, botanikus kert, klinikák és laboratóriumok. Az egyetem polgársága jelentős számban részt vett a [[Tadeusz Kościuszko]] vezette, a megszálló orosz és porosz csapatok ellen irányuló, 1749-es felkelésben.{{refhely|History}}
| |||